Indokolt a nagyon fegyelmezett költségvetés, illetve annak folyamatos monitorozása, hogy tartható-e a 4,5 százalékos hiánycél – mondta kedden a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, Horváth Gábor a Magyar Közgazdasági Társaság meghívására tartott online előadásában. A magyar államadósság szintje az uniós átlag alatt van, ugyanakkor a régiós versenytársak mindegyikénél magasabb. Ahogyan tavaly, idén is Magyarország fizetheti GDP-arányosan a legnagyobb kamatkiadást az unióban – hangzott el az előadáson.
Fotó: Lang Róbert
A kamatstop fenntartását javasolja a kormány a diákhiteleknél
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta kedden a szabad felhasználású Diákhitel 1 konstrukció 2024 második fél évére vonatkozó kamattervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormányzati portálon már elérhető tervezet szerint a szabad felhasználású hallgatói hitel vonatkozó rendelkezések mentén megállapított kamata és a hitelfelvevő által fizetendő, 7,99 százalékos kamat különbözetét az állam a központi költségvetés terhére átvállalja. Az önköltséges képzések díjának fedezésére szolgáló Diákhitel 2 konstrukció továbbra is kamatmentesen igényelhető – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nagyot drágult a benzin és a dízel péntektől
Az üzemanyagárak szempontjából két döntő elem, a dollár–forint árfolyam, illetve az olajár alakulása egyszerre került lejtőre, ami befolyásolta a hazai üzemanyagárakat is. Az üzemanyagár-figyelő blog szerint ugyanis az elmúlt időszakban tapasztaltakkal ellentétben a hét utolsó munkanapján emelkedik mind a benzin, mind a gázolaj ára – írja a Világgazdaság.
A benzin esetében ez 4 forintot, a gázolajéban 5 forint többletet jelent. Így az alábbi átlagárakkal találkozhatnak a benzinkutakon a járműtulajdonosok: a 95-ös benzin 594 forint/liter, a gázolaj 601 forint/liter.
Fotó: Havran Zoltán
Otthonfelújítási program: napokon belül megjelenik a részletes felhívás – megvan, mikortól lehet pályázni
Hétfőn kerül fel az otthonfelújítási program végleges felhívása az Energiaügyi Minisztérium (EM) honlapjára – jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön a kormányinfón. Ettől a naptól fogva tudnak előregisztrálni a kivitelezők, akik közül majd választhatnak a beruházók az otthonfelújítási program kapcsán. Legalább ennyire érdemi információ, hogy megerősítést nyert, hogy a lakosság mikortól tud jelentkezni az otthonfelújítási programra: ez július 1., tehát nagyjából két és fél hét múlva megnyílik a pályázati lehetőség. Mindezt egyébként a Világgazdaság már május végén előrejelezte. A keretösszeg 108 milliárd forint.
Emlékeztetőül a program lényege: egymillió forint önrész mellett maximálisan 6 millió forintos támogatás vehető igénybe, amelynek fele kamatmentes hitel, a másik fele vissza nem térítendő támogatás. Az állami program forrásait
- nyílászárók cseréjére,
- a meleg vizes rendszer korszerűsítésére,
- épületek hőszigetelésére és
- gázkazáncserére használhatják az igénylők.
A vissza nem térítendő összeg aránya magasabb átlagjövedelmű régiók esetében 2,5, míg alacsonyabb jövedelmű járások esetében 3,5 millió forint, azonban az igénylők jövedelmi helyzete is befolyásoló tényező, akár a magasabb jövedelmi szintű kistérségben is élhetnek olyan családok, amelyek a magasabb részarányú támogatásra jogosultak.
Visszaesett a belső vándorlás
Zajlik a munkásszállások kialakítását támogató program, amely elsősorban a magyar munkavállalókat kívánja segíteni. Ahogy Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár fogalmazott nemrégiben: a belső mobilitást szeretnék segíteni, vagyis nem vendégmunkásoknak épülnek a szállások. Országos szinten nem okoz népességváltozást, az országon belüli térségek népességszámát viszont befolyásolja a belföldi vándormozgalom alakulása is. A Központi Statisztikai Hivatal összegzéséből kiderül, hogy tavaly 221 ezren változtattak állandó és 282 ezren ideiglenes lakóhelyet. Ez a teljes belföldi vándorlásban közel 82 ezer fős, azaz 14 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest.
Ennek hátterében lakáspiaci okok állnak. A múlt évben mind az újlakás-építések, mind a használtak eladása elmaradt a korábbiaktól.
A hivatal elemzése rámutat, hogy a belföldi vándormozgalmat alapvetően az agglomerációkba vándorlás határozza meg – jelenleg többen költöznek ki a nagyvárosok vonzáskörzetébe, mint ahányan vissza. A visegrádi országokon belül Csehországban a népesség 0,8, Lengyelországban 0,6, Szlovákiában pedig 0,5 százaléka vándorolt a régiók között. Magyarországon ez az arány 3,1 százalék volt 2016–2019 között – míg az Egyesült Államokban 3,2 százalék.
Az OECD 2023-as tanulmánya szerint a régiók közötti mobilitásnak nincs ideális szintje, és az, hogy a politikáknak milyen mértékben kell ösztönözniük az embereket arra, hogy egyik területről a másikra költözzenek, az ország sajátosságaitól és a társadalmi preferenciáktól függ.
