– A héten a Központi Statisztikai Hivatal három fontosabb adattal jelentkezik. Hétfőn jelennek meg a májusi inflációs számok, csütörtökön az áprilisi ipari adatok második becslése, míg pénteken az áprilisi építőipari mutatók derülnek ki – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, áprilisban az infláció minimálisan gyorsult, 3,6 százalékról 3,7 százalékra, miközben havi alapon az árak 0,7 százalékkal emelkedtek.
– Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy áprilisban az árak még a jegybank inflációs célsávján belül voltak. Várakozásaim szerint ez májusban már nem lesz így: a bázishatás miatt kismértékben a jegybanki célsáv fölé kerülhetett a pénzromlás üteme. Ugyanakkor az üzemanyagok árának alakulása – és az erre vonatkozó kormányzati ráhatás – némileg segíthettek az infláció visszafogásában – sorolta Regős Gábor.
– Az első becslés alapján az ipar teljesítménye áprilisban havi alapon 0,7 százalékkal mérséklődött, míg éves alapon 6,4 százalékkal növekedett – idézte fel a vezető közgazdász. Ez a növekedés azonban a munkanaphatásnak köszönhető, ezt kiszűrve már 2,4 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. Különösen is gyengén teljesített a villamos berendezések gyártása ágazat – ide tartozik az akkumulátorgyártás is – mutatott rá. A második becslésből megtudhatjuk, miként alakult pontosan az egyes ágazatok teljesítménye, illetve hogyan változott a rendelésállomány az egy évvel korábbihoz képest.
Az egyes ágazatok adatait – hasonlóan a márciusihoz – most is óvatosan kell kezelni, hiszen azt a naptárhatás jelentősen befolyásolta. Idén áprilisban hárommal több munkanap volt, mint egy évvel korábban.
A munkanaphatás az építőipar szempontjából is fontos lehetett. Ennek lehetett szerepe abban is, hogy márciusban éves alapon 6,3 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye, miközben havi alapon 2,8 százalékos mérséklődés történt.
– Ugyanakkor a mérséklődő kamatkörnyezet, az uniós források legalább az egy részének megnyílása és a gazdasági növekedés lassú visszatérése nyomán fokozatosan az építőipari termelésnek is növekednie kellene, még ha ez nem is történik meg egyik napról a másikra – magyarázta Regős Gábor.
Magas kamatkiadások, elmaradó áfabevételek
Hétfőn közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az első négy hónapban az államháztartás jelentős, 2597,5 milliárd forintos hiányt ért el, amely 3,3 százalékkal meghaladja az év egészére tervezett szintet. Jelentős költséget okoztak a megemelkedett kamatkiadások (1507,8 milliárd forint), amelyek a prémium állampapírok lejáratából adódóan az év elején nagyobb arányban jelentkeznek. Problémát jelent az áfabevételek alacsony teljesülése is. A hétfői adatközlésből kiderül, hogy sikerült-e valamennyit javítani az egyenlegen vagy a piacnak még jobban kell aggódnia a költségvetési hiány alakulásáért.
A Fitch is dönt hazánkról
Péntek este dönt hazánk adósbesorolásáról a Fitch Ratings. A hitelminősítő tavaly januárban negatív kilátással látta el a magyar adósságot, miközben annak besorolását BBB szinten, tehát két szinttel a befektetésre ajánlott kategória alsó határa fölött tartotta.
– A negatív kilátás azt jelenti, hogy van esély a leminősítésre, amelyet a kedvezőtlen költségvetési folyamatok indokolhatnának is. Ugyanakkor a leminősítés ellen szól a folyó fizetési mérleg egyensúlyának helyreállása, illetve a kedvező első negyedéves növekedési adat.
A legvalószínűbb kimenetnek azt tartom – vélekedett Regős Gábor –, hogy nem történik leminősítés és megmarad a negatív kilátás, de ettől nem sokkal marad el a leminősítés és a kilátás stabilra javításának valószínűsége sem.
Iránymutatás a Fednek
Az Eurostat e heti közlései közül a pénteken megjelenő első negyedéves üres álláshelyekről szóló adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Emlékeztetett, a negyedik negyedévben az európai munkaerőpiac feszessége csökkent: az üres álláshelyek aránya az eurózónában az egy évvel korábbi 2,8 és az egy negyedévvel korábbi 2,6 százalékról 2,5 százalékra mérséklődött, miközben az Európai Unió egészét tekintve a 2022. negyedik negyedéves 3,1 százalékról, illetve a 2023. harmadik negyedéves 2,9 százalékról 2,7 százalékra zsugorodott.
– Az Egyesült Államokban a héten inflációs, illetve ehhez kapcsolódó adatok jelennek meg: szerdán az infláció és a reálkeresetek májusi számai derülnek ki, míg csütörtökön a májusi termelői árakról kaphatunk képet – sorolta Regős Gábor. Áprilisban az infláció 3,4 százalékot tett ki az előző havi 3,5 százalék után, míg havi alapon 0,3 százalékos pénzromlást mértek, ami szintén 0,1 százalékponttal kisebb az előző havinál.
A mostani adat iránymutatást adhat a monetáris politika szempontjából, hiszen egy jegybanki célhoz tartó infláció tudná segíteni a kamatcsökkentést, míg egy attól távolodó szigorúbb monetáris politikát indukálna.
– A monetáris politika kapcsán meghatározó a reálkeresetek alakulása is: egy zártabb gazdaságban, mint amilyen az Egyesült Államok is, a gyors béremelkedés növeli a keresletet és fűti az inflációt, így szigorúbb monetáris politikát eredményez – magyarázta Regős Gábor. Áprilisban ugyanakkor ilyen veszély egyelőre nem fenyegetett: a reálkereset 0,3 százalékpontos inflációt figyelembe véve 0,2 százalékkal csökkent. Az év negyedik hónapjában a termelői árak 0,5 százalékkal emelkedtek havi alapon a márciusi 0,1 százalékos csökkenés után. Ezzel az éves áremelkedés 1,8 százalékról 2,2 százalékra gyorsult. Ezen adatokat tehát érdemes lesz figyelni, a piac érzékenyen reagálhat rájuk, tekintetbe véve monetáris politikai vonatkozásaikat.
Kedden és szerdán tartja soron következő kamatdöntő ülését a Fed bizottsága. Nagy meglepetésre nem számítanak az elemzők: az inflációs adatok fényében várhatóan a Fed még nem kezdi meg a kamatkondíciók lazítását, az irányadó ráta továbbra is maradhat az 5,25–5,5 százalékos sávban.
Az Egyesült Államokban továbbra is nyitott kérdés, hogy lesz-e az idén kamatcsökkentés és ha igen, akkor mennyi. Ennek kapcsán fontos lesz az iránymutatás, hiszen a helyzet messze nem egyértelmű: a gazdaság lassul, ugyanakkor az infláció nem tart a jegybanki cél felé.
