Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is közöl számokat a héten. Így kedden nemcsak a magyar, hanem az uniós tagállamok gazdasági teljesítményére is fény derül. Szerdán pedig a júliusi inflációs adatokat hozzák nyilvánosságra. Regős Gábor emlékeztetett arra, hogy az első negyedévben az európai gazdaság gyenge növekedést mutatott – de legalább már nem a korábbi negyedévek stagnálása jellemezte. Negyedéves alapon úgy az eurózóna, mint az Európai Unió gazdasága 0,3 százalékkal bővült, miközben éves alapon a növekedés 0,5, illetve 0,4 százalék volt. – A második negyedéves adatokkal kapcsolatban az ipar gyenge teljesítménye uniós szinten is kockázatot jelent – emelte ki a szakértő. Júniusban az eurózóna inflációja az előző havi 2,6 százalékról 2,5 százalékra mérséklődött, miközben az árak havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek. A maginfláció az előző havi 2,9 százalékkal egyezett meg, miközben havi alapon 0,4 százalékkal emelkedtek az árak.
– A beérkező adat azért is lesz fontos, mert útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy az Európai Központi Bank szeptemberben tudja-e folytatni a kamatok mérséklését – mutatott rá Regős Gábor.
Mit lépnek a jegybankok?
A monetáris politika területéről két döntést érdemes kiemelni. Szerdán dönt Amerikában a Fed a kamatokról, míg csütörtökön a cseh alapkamat változhat. Amerikában most még nem számítunk az alapkamat csökkentésére – az ezzel kapcsolatos várakozásokat Jerome Powell Fed-elnök is igyekezett hűteni, szeptemberben azonban várható a tengerentúlon is a lazítás megkezdése – nyilatkozta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza emlékeztetett: a cseh jegybank június végi ülésén ötven bázisponttal 4,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatát. A piaci várakozások szerint a kamatcsökkentés üteme most már kisebb ütemben, 25 bázisponttal folytatódhat – az más kérdés, hogy sokan már az előző kamatdöntésre is ezt várták.
Csütörtökön az Eurostat munkaerőpiaci adatokat közöl. Az európai munkanélküliség az elmúlt időszakban meglehetősen stabilan alakult: az eurózóna munkanélküliségi rátája májusban 6,4 százalékot tett ki – megegyezve az előző havival és 0,1 százalékponttal elmaradva az egy évvel korábbitól. Az Európai Unióban a munkanélküliség szintje hat százalékot ért el – ez továbbra sem jelent változást az egy hónappal, illetve az egy évvel korábbihoz képest.
A legnagyobb munkanélküliségi rátával továbbra is Görögország (10,6 százalék) és Spanyolország (11,7 százalék) rendelkezik, miközben a mutató értéke Csehországban (2,7 százalék), valamint Lengyelországban (három százalék) volt a legalacsonyabb.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!