– A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több fontos adatot is közöl. Ezek közül is kiemelkedik a második negyedéves GDP-adat gyorsbecslése, amelyet kedden ismertetnek – mondta megkeresésünkre Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett: az első negyedévben a GDP a növekedés első jeleit mutatta. A bővülés éves alapon 1,7 (a kiigazított), illetve 1,1 (a nyers adatok szerint) százalékot tett ki, míg az egy negyedévvel korábbihoz képest 0,8 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye. A második negyedévben folytatódhatott a növekedés, ám ennek mértékét komoly kérdőjelek övezik, különösen az ipar gyenge teljesítménye miatt. Jól szerepelt és felfelé húzta a gazdasági teljesítményt ugyanakkor az építőipar.
– Kérdés, hogy e kettőből, illetve a szolgáltatásokból milyen összkép adódik, ebből pedig már képet kaphatunk arról, hogy az év egészében milyen gazdasági növekedés várható. Várakozásaim szerint negyedéves alapon a gazdasági növekedés üteme az előző negyedévihez hasonlóan (attól esetleg minimálisan elmaradva) alakulhatott, ez pedig éves alapon 2,5 százalék körüli növekedést jelenthetett – magyarázta a szakértő.
Kedden más fontos adatot is közöl a statisztikai hivatal, ami szintén meghatározó a gazdasági teljesítmény szempontjából. Holnap derül ki, hogyan alakult júniusban a forgalom a turisztikai szálláshelyeken.
– Májusban a turisztikai szálláshelyek forgalma kedvező volt, így a turizmus vélhetően a második negyedéves GDP-t is pozitívan befolyásolja. Májusban a vendégéjszakák száma éves alapon 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül is kiemelkedik a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának 20,9 százalékos bővülése – míg a belföldi vendégéjszakák száma 5,1 százalékkal lett magasabb, mint egy évvel korábban volt – sorolta Regős Gábor.
Szerdán a lakásépítések első negyedéves adatai válnak ismertté, amely szintén fontos látlelet a gazdaság állapotáról. A lakásépítések száma az első negyedévben kedvezőtlenül alakult: 23,1 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. A közgazdász szerint ebben elsősorban a bizonytalan makrogazdasági környezetnek, a korábbi időszakot jellemző magas inflációnak és az ebből fakadó megemelkedett kamatkörnyezetnek lehetett szerepe. – A kiadott lakásépítési engedélyek száma 8,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, így a lakásépítések növekedési pályára állására nem számítunk – ismertette.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is közöl számokat a héten. Így kedden nemcsak a magyar, hanem az uniós tagállamok gazdasági teljesítményére is fény derül. Szerdán pedig a júliusi inflációs adatokat hozzák nyilvánosságra. Regős Gábor emlékeztetett arra, hogy az első negyedévben az európai gazdaság gyenge növekedést mutatott – de legalább már nem a korábbi negyedévek stagnálása jellemezte. Negyedéves alapon úgy az eurózóna, mint az Európai Unió gazdasága 0,3 százalékkal bővült, miközben éves alapon a növekedés 0,5, illetve 0,4 százalék volt. – A második negyedéves adatokkal kapcsolatban az ipar gyenge teljesítménye uniós szinten is kockázatot jelent – emelte ki a szakértő. Júniusban az eurózóna inflációja az előző havi 2,6 százalékról 2,5 százalékra mérséklődött, miközben az árak havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek. A maginfláció az előző havi 2,9 százalékkal egyezett meg, miközben havi alapon 0,4 százalékkal emelkedtek az árak.
– A beérkező adat azért is lesz fontos, mert útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy az Európai Központi Bank szeptemberben tudja-e folytatni a kamatok mérséklését – mutatott rá Regős Gábor.
Mit lépnek a jegybankok?
A monetáris politika területéről két döntést érdemes kiemelni. Szerdán dönt Amerikában a Fed a kamatokról, míg csütörtökön a cseh alapkamat változhat. Amerikában most még nem számítunk az alapkamat csökkentésére – az ezzel kapcsolatos várakozásokat Jerome Powell Fed-elnök is igyekezett hűteni, szeptemberben azonban várható a tengerentúlon is a lazítás megkezdése – nyilatkozta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza emlékeztetett: a cseh jegybank június végi ülésén ötven bázisponttal 4,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatát. A piaci várakozások szerint a kamatcsökkentés üteme most már kisebb ütemben, 25 bázisponttal folytatódhat – az más kérdés, hogy sokan már az előző kamatdöntésre is ezt várták.
Csütörtökön az Eurostat munkaerőpiaci adatokat közöl. Az európai munkanélküliség az elmúlt időszakban meglehetősen stabilan alakult: az eurózóna munkanélküliségi rátája májusban 6,4 százalékot tett ki – megegyezve az előző havival és 0,1 százalékponttal elmaradva az egy évvel korábbitól. Az Európai Unióban a munkanélküliség szintje hat százalékot ért el – ez továbbra sem jelent változást az egy hónappal, illetve az egy évvel korábbihoz képest.
A legnagyobb munkanélküliségi rátával továbbra is Görögország (10,6 százalék) és Spanyolország (11,7 százalék) rendelkezik, miközben a mutató értéke Csehországban (2,7 százalék), valamint Lengyelországban (három százalék) volt a legalacsonyabb.
