Összegzést készített a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a magyar gazdaság első negyedévéről. A vizsgált időszakban a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 1,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit úgy, hogy két munkanappal kevesebb volt, mint múlt év első negyedévében és a húsvét idén az első negyedévre esett. Ha a nemzetközi összehasonlításokban is használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatot nézzük, akkor 1,7 százalékkal bővült a hazai gazdaság. Ez pedig jócskán felülmúlta az Európai Unió egészének (0,4 százalékos) növekedési ütemét, és a tagállamok rangsorának első feléhez tartozott. A visegrádi országok közül Szlovákiában nagyobb, Lengyelországban és Csehországban kisebb mértékben emelkedett a GDP, mint Magyarországon.
A tagországok többségében nőtt a gazdasági teljesítmény, ugyanakkor az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 0,2 százalékkal elmaradt a 2023. első negyedévitől.
Az élénkülést a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelmi egyenleg eredményezte. A GDP növekedését ugyanakkor visszafogta, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is csökkent, jórészt a költségvetési szervek beruházási aktivitásának visszaesése miatt. A külkereskedelmi egyenleg javulásában szerepet játszott, hogy az importált energiahordozók és nyersanyagok ára alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, az árubehozatal pedig összességében nagyobb mértékben csökkent, mint a kivitel. A termékexport az ipari termelés visszaesésével párhuzamosan mérséklődött, míg az építőipar élénkült, és a legtöbb, szolgáltatást kínáló ág teljesítménye is emelkedett. Fellendült a kiskereskedelmi forgalom, nőtt a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a vendéglátóhelyek forgalma. Emellett a személy- és az áruszállítás teljesítménye is meghaladta az előző év azonos időszakit.
A továbbra is feszes munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az első negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb volt, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.
A fogyasztás területét érdemes kicsit részletesebben is áttekinteni. Ez ugyanis a magyar gazdaság fellendülésében fontos szerepet játszott. Ez szorosan összefüggött azzal, hogy – tizenkét havi csökkenés után – 2023 szeptemberétől újból emelkedik a keresetek reálértéke. Január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 623 ezer forint volt, 14,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset összege 428 800 forintot tett ki, ami 14 százalékos emelkedésnek felel meg. A reálkereset 10,1 százalékkal nőtt. A háztartások tényleges fogyasztása az első negyedévében 3,4 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Ez kedvezett a kiskereskedelemnek is, amely a vizsgált időszakban 2,2 százalékos növekedést produkált. Mindehhez hozzájárult az is, hogy az év első három hónapjában folytatódott az a dezinfláció, ami 2023 februárjában, az elmúlt két év nagy inflációs hullámának csúcspontját követően indult el.
A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint a hazai infláció 2023 decembere óta belesimul a régiós trendbe. Ez alapján az első három hónapban 3,6 százalékkal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak, ami az azonos mértékű lengyelországi és szlovákiai inflációval együtt az ötödik legnagyobb áremelkedésnek számított az Európai Unióban.
Térségünk inflációja továbbra is magasabb volt a 2,8 százalékos uniós átlagnál: a szomszédos tagállamok és a visegrádi országok közül egyedül Csehországban emelkedtek ennél kisebb ütemben a fogyasztói árak. A hazai infláció lelassulásában az élelmiszerek, a háztartási energia és az üzemanyagok fogyasztói árának konszolidálódása játszotta a főszerepet, miközben a szolgáltatások magas szinten ragadt inflációja ezzel ellentétes hatású volt.
