A 2024–25-es szezonra az unió gabonatermelése az előrejelzések szerint három százalékkal, körülbelül 278,5 millió tonnára nő, elsősorban a jobb hozamoknak köszönhetően. Itt érdemes megemlíteni az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrissebb, havi előrejelzését, miszerint rekordszintű, 2,854 milliárd tonna lehet a világ gabonatermése az idén.
Az előrejelzések szerint a szárazság visszavetheti a napraforgó- és a kukoricatermést a fekete-tengeri régióban. Az időjárási modellek alapján ott a szokásosnál kevesebb csapadék várható júliusban és augusztusban. Az ukrán meteorológiai szolgálat szerint a május volt az egyik legszárazabb hónap az elmúlt három évtizedben. A szárazság akadályozza a téli és a tavaszi vetésű növények fejlődését Harkiv és Donyeck régiókban, az ország északi részén pedig a jégeső szedte a növényáldozatait: károsította a kukoricát, a szóját és a napraforgót is.

A fekete-tengeri térségben az előrejelzett szárazság valószínűleg visszavetheti a kukoricatermést, az Egyesült Államokban pedig a rekordközeli hőség utáni heves esőzések fenyegetik a szójabab- és a kukoricatermést. Az unió termésfigyelő hatósága, a MARS szerint a román kukorica- és napraforgótermés idén nem éri el az ötéves átlagot a tartós meleg és szárazság miatt.
– Kritikus szakaszhoz közeledünk. Már egy hét terméskiseséshez vezet. Ha két ilyen hét lesz, akkor gyorsan nagy károk keletkeznek – magyarázta Vincent Braak, a Strategie Grain tanácsadó cég elemzője a Reutersnek.
A kínai kukorica és szójabab terméshozamainak előrejelzései egyelőre aggodalomra adnak okot, mivel az ország északi és keleti részén szárazság tombol. Az időjárási modellek azonban pozitívabb képet festenek, július–szeptemberben átlagos vagy annál magasabb lehet a csapadékmennyiség. Az ázsiai állam meteorológiai központja azonban arra figyelmeztetett, hogy az aszály utáni csapadék könnyen áradásokat hozhat, a magasabb páratartalom pedig növelheti a növények megbetegedéseinek és a kártevők pusztításának kockázatát is.