– A zöldtechnológiák uralásáért vívott küzdelem paradox módon növeli a károsanyag-kibocsátást – hívta fel a figyelmet erre a nem elhanyagolható tényre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalán jelezte: Kína részben azért vált piacvezetővé a napelemek vagy az energiatárolók gyártásában, mert a termeléséhez nagy arányban olcsó, de környezetszennyező energiahordozókat használt. A kínai stratégia lényege az volt, hogy a saját gazdaságának zöldítésében csak jó pár éves késéssel követte a nyugati országokat, ami folyamatos árelőnyt és egyre javuló globális pozíciót biztosított számára. Azzal azonban, hogy Amerika felvette a kesztyűt, a helyzet megváltozott.
– A Biden-adminisztráció – a hangzatos klímavédelmi szlogenjeivel ellentétben – minden erejével azon dolgozik, hogy az Egyesült Államok fosszilis tüzelőanyag-termelését felpörgesse, ráadásul óriási támogatásokat nyújt vállalatainak, hogy saját gyártókapacitásokat építsenek ki – magyarázta a szakártő. Kína pedig, hogy tartsa pozícióját 2023-ban több új szénerőművet állított üzembe, mint a világ valamennyi más országa együttvéve. Hortay kiemelte:
márpedig, ha ezek a nagyhatalmak megépítenek egy erőművet, azt aligha fogják egyhamar bezárni, így a klímacéljaikat is egyre kevésbé lehet komolyan venni.
Az üzletágvezető szerint az új helyzethez az Európai Uniónak is alkalmazkodnia kell. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy amikor az amerikai vagy a kínai politikusok a klíma védelméről beszélnek, valójában saját gazdaságuk fejlesztésére gondolnak. – Itt lenne az ideje, hogy az Európai Unió vezetői is hasonlóképpen gondolkodjanak, kilépjenek a globális klímacsendőr szerepükből, abbahagyják saját gazdaságuk korlátozását, és végre elkezdjenek a közösség versenyképességével foglalkozni – tette hozzá.
Hortay Olivér egy nem akármilyen példán keresztül az ellátásbiztonság fontosságára is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy a minap összeomlott a balkáni villamosenergia-rendszer.
Június 21-én Albániában, Boszniában, Montenegróban és Horvátországban órákig tartó áramszünet volt. A közlekedési lámpák kialudtak, a vonatok, a villamosok és a liftek megálltak, a légkondik bedöglöttek, néhol megszűnt a vízellátás, az ipari üzemek egy részének vezérlése tartósan meghibásodott, és a sort hosszan lehetne folytatni.
Az okozott kár mértékét nehéz megbecsülni, de az esetet Montenegró energiaügyi minisztere regionális katasztrófának nevezte. A problémát egyrészt a nagy hőség okozta. A hűtési igények emelkedése fokozta a terhelést a vezetékeken, amelyek részben szintén a magas hőmérséklet miatt nem tudtak kellő mértékben lehűlni.
Másrészt az elmúlt években a Balkánon az időjárásfüggő megújulókapacitások gyors felfutását nem egészítette ki a hálózat megfelelő léptékű fejlesztése, ami jelentősen megnövelte a rendszer bizonytalanságát.
– Az eset tanulsága, hogyha bővíteni szeretnénk a megújulók arányát az energiamixben, nincs mese, a hálózatot is fejleszteni kell, ami költséges. Ráadásul ha mindezt rohamtempóban kívánjuk megvalósítani, a két szempont közti egyensúly fenntartása is jóval nehézkesebbé válik. Azoknak tehát, akik mindenáron felgyorsítanák a zöldátmenetet, nem árt észben tartaniuk, hogy az ellátásbiztonság nem játék – hangsúlyozta a Századvég üzletágvezetője.
