Rómának, Barcelonának és Athénnak elege van a nyaralókból. A helyi lakosságnál betelt a pohár, a turizmus hiába hoz meghatározó bevételt országuknak, a zsúfoltság és az egyre romló lakhatási körülmények miatt sorra hozzák a korlátozásokat – írta a Világgazdaság.
A tiltakozók szerint a túlzott turizmus felhajtja a lakásárakat, felgyorsítja az elszegényedést, és tovább apasztja a már amúgy is szűkös vízkészleteket. Az olyan aszály sújtotta városi központokban, mint Barcelona, a turisták jóval több vizet fogyasztanak, mint a helyi lakosok. A kiszáradt Szicíliában számos város a vízhiány miatt már nem is fogad turistákat.
Július vége felé mintegy hszezer turizmusellenes aktivista gyűlt össze Palma de Mallorcán, követelve, hogy változtassanak a turisztikai modellen, amely szerintük árt a Baleár-szigeteknek, amelynek három fő szigete Mallorca, Menorca és Ibiza. A szigeteken 2023-ban 14,4 millióra emelkedett a turisták száma – ez egészen megdöbbentő tömeg az 1,2 millió lakosú szigetek számára.
Barcelonában egy kisebb léptékű tüntetésen aktivisták vízipisztollyal fújták le a külföldi látogatókat. A spanyol idegenforgalmi miniszter elítélte az akciót, mondván, hogy az szöges ellentétben áll az ország vendégszeretetének kultúrájával. Spanyolország-szerte az utcákon és közterületeken matricák és graffitik jelentek meg, amelyek a „guiris”-re, a helyi törvények, a kultúra és a szokások tiszteletben nem tartásával gondot okozó turisták enyhén becsmérlő köznyelvi kifejezésére utalnak.
A városok bírságokkal, díjakkal és tilalmakkal harcolnak a túlzott turizmus ellen – változó sikerrel. Néhányan kisebb szabályokat vezettek be a turisták elriasztására: tilos szelfizni az olaszországi Portofino város területén, tilos a spanyol lépcsőkön ülni Rómában, tilos nagy sétahajókkal közlekedni a horvátországi Dubrovnikban vagy a görögországi Szantorinin, és tilos flip-flop papucsban flangálni az olaszországi Cinque Terrében.
A teljes cikk itt olvasható:
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2024/08/turizmus-del-europa-mediterran
