Minden télen európaiak milliói küzdenek azért, hogy otthonukat melegen tartsák, azonban nem csak a téli számlák kifizetése jelent gondot egyre többeknek, hanem nyáron a villanyszámla is – számol be róla az Euronews minapi cikke. A lap szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a bolygón, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik, az Eurostat adatai szerint pedig az európai háztartások ötödét nem tudják megfelelő hőmérsékleten tartani a nyári hónapokban.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A nehézségek az európaiak számára többnyire azok, amelyekre a magyar otthonfelújítási program kínál korszerűsítési lehetőséget: a megfelelő külső szigetelés hiánya és/vagy a nyílászárók állapota miatt kénytelenek elviselni a hőséget az otthonaikban. Ehhez jönnek hozzá az emelkedő energiadíjak és az, hogy évről évre növekszik az úgynevezett hőségnapok száma. A sűrűn beépített városi környezet szintén visszaveri a hőt az éjszakai órákban, ami miatt a lakások kevésbé tudnak lehűlni, átszellőzni.
A cikk felidézi azt is, hogy a hőstressz az éghajlattal összefüggő halálozások vezető oka a kontinensen, mivel a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok súlyosbítják a krónikus betegségeket, beleértve a szív-ér rendszeri, légúti és agyi érrendszeri betegségeket, a mentális egészséget és a cukorbetegséggel összefüggő állapotokat.
Passzív hűtés hiányában egyre többen szereltetnek be légkondicionálót is, ám a magas villanyszámlák miatt vannak, akik a klímaberendezéseknél jóval kisebb fogyasztású ventilátoraikat is kénytelenek kikapcsolni.
Egy Portugáliában végzett felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka nem tud megfelelő hőmérsékletet biztosítani otthon, Spanyolországban ugyanígy bajban vannak a számlák kifizetésével és sokan nem tudják lehűteni otthonaikat. Franciaországban is hasonlóak a problémák és az okok, ráadásul minden hetedik francia olyan területen él, ahol 2050-ig évente több mint húsz hőségnappal kell számolni. Ez nem csupán hőmérsékleti rekordokat jelent, hanem tartós meleget, sokszor a legminimálisabb légmozgás mellett, és számos esetben éjszaka sem hűl le érdemben a levegő.
A fizetési nehézségekkel szemben Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi – erről Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője többször is beszélt már az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta, és ez az állítás tényszerűen, számokkal is igazolható, amelyeket a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal havonta közöl. A szakértő többször is megerősítette, nem szabad kivezetni a magyarországi rezsitámogatásokat, mert energiaszegénységi csapdahelyzetet teremt. Valamint megjegyezte azt is,
az EU-ban minden ötödik háztartás fűtési, illetve díjfizetési nehézségekkel küzd – az előbb felsorolt országok ékes példái ennek.
A magyarországi hatósági árak védik a fogyasztókat a durva piaci árkilengésektől, hiszen az orosz–ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat – ezek pedig akkor is feljebb kúszhatnak, ha csupán szó esik a hírekben az ellátásbiztonsági kockázatok.
A rezsicsökkentés melletti érv az is, hogy 2013 óta jelentősen mérséklődött a késedelmes fizetések száma és az elmaradások összege is. A kiszámítható és a jövedelmekhez mérten alacsony díjakat ugyanis könnyebb hónapról hónapra kigazdálkodni.
A lakossági árak pedig még tovább faraghatók a már említett otthonfelújítási programban való részvétellel. Energiabiztonsági szempontból pedig az sem mellékes, hogy ha kisebb az éves lakossági fogyasztás, a hatósági árak fenntarthatóságára létrehozott rezsivédelmi alapot is csökkenteni lehet, azaz az államnak megéri energiahatékonyságot ösztönző beruházásokat támogatnia.
