Örömteli, hogy erőteljesen nő hazánkban az erdővel borított területek aránya. Érdemes azonban azt is megnézni, hogy milyen az erdők egészségi állapota. Ez esetben arról van szó, hogy mekkora az összes károsodás a gyökér, a törzs, a kéreg és a lombozat tekintetében. Azaz: a vizsgált kárfokozatok nem tartalmazzák az egyértelműen azonosítható okok miatti veszteséget, mint például a törésből, lombrágásból eredő pusztulásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatkozik a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiára, amely szerint
az erdőállomány, a fahozamok folyamatosan növekvők és jó minőségűek, ám az erdő- és vadgazdálkodás számára kedvező feltételeket a klímaváltozás hatásai, a nem őshonos fajok arányának növekedése és más körülmények (szárazodás, savas esők, betegségek, kártevők) veszélyeztetik.
A levélvesztés és a lombkorona elszíneződésének lehetséges okai között szerepel a légkörbe juttatott szennyező anyagok felhalmozódása, az extrém időjárási viszonyok (főként az aszály) és ehhez kapcsolódóan a rovar- és gombakórokozók elszaporodása.
A statisztikai hivatal elemzése rávilágít arra, hogy Magyarország erdeinek egészségi állapota átlagosnak tekinthető európai viszonylatban. A számok alapján 2007 és 2022 között a tünetmentes erdők aránya 11–62 százalékos tartományban mozgott, a legalacsonyabb 2022-ben volt. Az Erdővédelmi Hálózat 2022-es adatainak értékelése szerint az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján, az elmúlt évek negatív tendenciája folytatódott. Így 2021-hez képest például az erősen károsodott fák aránya megduplázódott.
A vizsgált állományokban a mintafák 34 százaléka tartozott az egészséges és gyengén károsodott kategóriába. A közepesen károsodott egyedek aránya 45, míg az erősen károsodott mintafáké 19 százalék volt. Az elhalt fák aránya két százalékra emelkedett.
A kocsányos tölgyeknél az utóbbi években tapasztalható állapotromlás 2022-re oda vezetett, hogy a mintaterületeken már nem volt egészséges mintafa, csakúgy, mint az egyéb tölgy fajcsoportban.
A 2021-ben legjobb egészségi állapotú gyertyán esetében a tünetmenetes fák aránya 59-ről 18 százalékra csökkent. Az elemzés jelezi azt is, hogy 2022-ben az erdei fenyők között volt a legtöbb tünetmentesnek mondható egyed, arányuk azonban csak 25,8 százalékot ért el. A fenyők esetében az évtizedek óta jelentős mértékű gombakárok és szúkárosítás, a tölgyeknél a rovarkárok domináltak.
