Örömteli, hogy erőteljesen nő hazánkban az erdővel borított területek aránya. Érdemes azonban azt is megnézni, hogy milyen az erdők egészségi állapota. Ez esetben arról van szó, hogy mekkora az összes károsodás a gyökér, a törzs, a kéreg és a lombozat tekintetében. Azaz: a vizsgált kárfokozatok nem tartalmazzák az egyértelműen azonosítható okok miatti veszteséget, mint például a törésből, lombrágásból eredő pusztulásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatkozik a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiára, amely szerint
az erdőállomány, a fahozamok folyamatosan növekvők és jó minőségűek, ám az erdő- és vadgazdálkodás számára kedvező feltételeket a klímaváltozás hatásai, a nem őshonos fajok arányának növekedése és más körülmények (szárazodás, savas esők, betegségek, kártevők) veszélyeztetik.
A levélvesztés és a lombkorona elszíneződésének lehetséges okai között szerepel a légkörbe juttatott szennyező anyagok felhalmozódása, az extrém időjárási viszonyok (főként az aszály) és ehhez kapcsolódóan a rovar- és gombakórokozók elszaporodása.
A statisztikai hivatal elemzése rávilágít arra, hogy Magyarország erdeinek egészségi állapota átlagosnak tekinthető európai viszonylatban. A számok alapján 2007 és 2022 között a tünetmentes erdők aránya 11–62 százalékos tartományban mozgott, a legalacsonyabb 2022-ben volt. Az Erdővédelmi Hálózat 2022-es adatainak értékelése szerint az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján, az elmúlt évek negatív tendenciája folytatódott. Így 2021-hez képest például az erősen károsodott fák aránya megduplázódott.
A vizsgált állományokban a mintafák 34 százaléka tartozott az egészséges és gyengén károsodott kategóriába. A közepesen károsodott egyedek aránya 45, míg az erősen károsodott mintafáké 19 százalék volt. Az elhalt fák aránya két százalékra emelkedett.
A kocsányos tölgyeknél az utóbbi években tapasztalható állapotromlás 2022-re oda vezetett, hogy a mintaterületeken már nem volt egészséges mintafa, csakúgy, mint az egyéb tölgy fajcsoportban.
A 2021-ben legjobb egészségi állapotú gyertyán esetében a tünetmenetes fák aránya 59-ről 18 százalékra csökkent. Az elemzés jelezi azt is, hogy 2022-ben az erdei fenyők között volt a legtöbb tünetmentesnek mondható egyed, arányuk azonban csak 25,8 százalékot ért el. A fenyők esetében az évtizedek óta jelentős mértékű gombakárok és szúkárosítás, a tölgyeknél a rovarkárok domináltak.
A hazai erdők 1,96 millió hektárt, az ország területének 21 százalékát foglalták el 2022-ben. Az ezredforduló óta az erdőtelepítéseknek köszönhetően az erdőterület közel 170 ezer hektárral, mintegy 9,5 százalékkal, az országos erdősültség 1,8 százalékponttal bővült – ismerteti a statisztikai hivatal. Az erdőterületek növelésére irányuló törekvéseket jól tükrözi, hogy az elmúlt két évben az újonnan telepített erdők területe közel akkora volt, mint az azt megelőző tíz év során összesen. Magyarország az erdősültség alapján az uniós tagállamok sorában az alsó harmadhoz tartozik. A tagországok közül Finnország (66 százalék), Svédország (63) és Szlovénia (61) jár az élen, míg Málta és Hollandia erdőborítottsága mindössze másfél, illetve 9,9 százalék.
