Újabb gazdasági mutatókra derül fény

A német iparhoz hasonló mintázatot követ a hazai termelés is, míg az építőipar teljesítménye várhatóan tud növekedni és pozitívan járul hozzá az idei év gazdasági teljesítményéhez. Az Egyesült Államokban több, az inflációhoz kötődő mutató is érkezik a héten, ez pedig befolyásolja a Fed döntését is, amelyik ebben a hónapban még nem, szeptemberben viszont már kamatot csökkenthet.

Illusztráció Fotó: Sören Stache / DPA / AFP

Két adattal jelentkezik a héten a statisztikai hivatal: szerdán jelenik meg a júniusi ipari adatok második becslése, míg csütörtökön az építőipar júniusi számait ismerhetjük meg. A júniusi ipari termelés első becslése már múlt héten kiderült. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére elmondta, bár az éves alapú 8,2 százalékos visszaesés első látásra katasztrofálisan rossz adatnak tűnhet, azonban ennek jelentős része abból fakad, hogy az idei júniusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint egy évvel korábban. Ezt kiszűrve a visszaesés mértéke ennél kisebb, 3,7 százalékos. Kedvező, hogy havi alapon 0,5 százalékkal bővült az ágazat termelése – nem függetlenül attól, hogy a német ipar termelése is hasonló mintázatot követett: havi alapon 1,4 százalékos növekedést, éves alapon 4,1 százalékos visszaesést. 

– A második becslést azért érdemes figyelni, mert kiderül belőle az egyes ágazatok teljesítménye – márpedig fontos kérdés, hogy az elmúlt hónapokban gyengélkedő járműgyártás és akkumulátorgyártás teljesítménye hogyan alakult – emelte ki Regős Gábor.

 

– Májusban az építőipar termelése vegyes képet mutatott: havi alapon 3,8 százalékkal csökkent, míg éves alapon 7,2 százalékkal bővült. A havi alapú visszaesés ugyanakkor az előző hónap 11,0 százalékos növekedésének volt a korrekciója, azaz az ágazat termelése elég nagy ingadozásokat tud mutatni. Kedvező, hogy hosszú csökkenés után a rendelésállomány hat százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, így az építőipar teljesítménye várhatóan tud növekedni és pozitívan járul hozzá az idei év gazdasági teljesítményéhez – magyarázta Regős Gábor.

 

– Az Eurostat a héten három fontosabb adatot közöl: szerdán jelenik meg a második negyedéves GDP-adatok újabb becslése, valamint az ipari termelés júniusi adatai, míg pénteken a termék-külkereskedelemre vonatkozó júniusi adatok látnak napvilágot – sorolta a vezető közgazdász. Az első becslés alapján negyedéves alapon az eurózóna és az Európai Unió GDP-je is 0,3 százalékkal bővült, míg az éves alapú növekedés 0,6, illetve 0,7 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, hogy sikerült egy minimális növekedést elérni, ugyanakkor az Egyesült Államok negyedéves alapú 0,7, illetve éves alapú 3,1 százalékos bővüléséhez képest nem erős teljesítmény. – A második becslés fő számain kívül érdemes lesz figyelni az egyes tagországok adatait külön-külön is – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Rámutatott arra is, májusban az ipari termelés volumene az eurózónában 0,6, az Európai Unió egészében pedig 0,8 százalékkal csökkent havi alapon, ami semmiképpen sem tekinthető kedvező adatnak. 

Éves alapon 2,9, illetve 2,5 százalék volt a visszaesés mértéke. A júniusi adat kapcsán ugyanakkor vannak kedvező előjelek: a német ipar termelését már ismerjük, ez havi alapon 1,4 százalékkal növekedett, ami mindenképpen kedvező adat még az éves alapú 4,1 százalékos visszaesés ellenére is – tette hozzá.

Májusban az eurózóna exportja éves alapon 0,5 százalékkal csökkent az eurózónán kívülre euróban számítva, miközben az import 6,4 százalékkal lett alacsonyabb. Ennek eredményeként a külkereskedelmi egyenleg javulni tudott, az előző évi 0,4 milliárd eurós hiányt 13,9 milliárd eurós többlet követte. Hasonló folyamatokkal írható le a teljes EU külkereskedelme. Itt az export euróban számított értéke 0,6 százalékkal, míg az importé 6,2 százalékkal esett vissza, miközben az egyenleg a 2,6 milliárd eurós deficit után 9,7 milliárd eurós többletet mutatott. Remélhetőleg a várakozások szerint némileg jobb ipari adatok nyomán az export is kedvezőbb képest festhet, ami viszont tovább javíthatja az egyenleget.

Szeptemberben már kamatot vághat a Fed

– Az Egyesült Államokban több, az inflációhoz kötődő mutató is érkezik a héten – ismertette Regős Gábor. Ezek akkor lehetnek érdekesek, ha valami nagyon váratlan lesz bennük, ettől eltekintve azonban a Fed szeptemberi kamatvágása a munkaerőpiaci visszaeséstől való félelem miatt biztosra vehető. Kedden jelennek meg tehát a júliusi termelőiár-adatok, míg szerdán az inflációs és a kereseti számok. Júniusban havi alapon az ipari termelői árak 0,2 százalékkal növekedtek az előző havi stagnálás és az áprilisi 0,5 százalékos növekedés után. Ez éves alapon azt jelenti, hogy míg a termelői árak emelkedése éves alapon áprilisban még 2,2, majd májusban 2,4 százalékot tett ki, addig ez júniusban már 2,6 százalékot ért el. Tegyük hozzá: a maginflációs kosárra vonatkozó termelői árak növekedésében ez a bővülés nem látszik, bár ennek szintje júniusban magasabb volt, 3,1 százalék.

A fogyasztói árak az Egyesült Államokban júniusban 0,1 százalékkal csökkentek az előző havi stagnálás után, míg az éves alapú infláció 3,0 százalékra csökkent a májusi 3,3 százalékról. A maginfláció 3,3 százalékot tett ki. Az infláció tehát magasabb volt a jegybanki célnál, de közelített hozzá.

– A reálbérek növekedése a monetáris politika szempontjából azért érdekes – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, mert a túl gyors emelkedés egy olyan zártabb gazdaságban, mint az Egyesült Államok, inflációs veszélyt rejt. Erről azonban egyelőre nincs szó: havi alapon 0,4 százalékkal, míg éves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés üteme az előző havi 0,7 százalék után.

A nagy és a régiós jegybankok esetében sem várható a héten monetáris politikai döntés – így nem számítunk arra sem, hogy a Fed a recessziós félelmek miatt rendkívüli kamatcsökkentésről döntsön.