Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás növekvő, globális problémát jelent. Növeli az ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat – összegzi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése. Nem árt tudatosítani, hogy az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználására van szükség, így a folyamatnak magas az ökológiai lábnyoma. A termesztés, a betakarítás, a szállítás, az előállítás, a csomagolás, a tárolás, a kereskedelem és az előkészítés mind energiaigényes folyamat. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobott élelmiszerek esetében. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldás létezik, amelyek közül a leghatékonyabb és a legegyszerűbb a pazarlás megelőzése.
A KSH jelzi, hogy beszélhetünk úgynevezett elkerülhető élelmiszer-hulladékról. Ez eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, amely végül a kukában végzi. Például megromlott joghurt, összefonnyadt egész gyümölcs, kidobott készétel. Mindezekből általában az emberi gondatlanságból lesz hulladék. Azaz: ezt nevezhetjük tulajdonképpeni élelmiszer-pazarlásnak. Nem elkerülhető élelmiszer-hulladékról is beszélhetünk, ezek emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. A potenciálisan elkerülhető élelmiszer-hulladék körébe azok az emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagok vagy készételek tartoznak, amelyek egészségügyi okokból (például rágási képesség romlása) vagy egyéni ízlés miatt a szemétben végzik. Ilyen például a csirkebőr, a kenyérhéj, az almahéj.
Élelmiszer-hulladék az élelmiszerlánc minden pontján keletkezik, az elsődleges termelésnél, a feldolgozás és a gyártás során, az élelmiszer-kereskedelem és egyéb forgalmazás területén, az éttermek és étkezési szolgáltatások működése kapcsán, végül pedig a háztartásokban. Arányaiban az utóbbi körben keletkezik a hulladék legnagyobb része. Az Európai Unióban ez az arány 2020-ban és 2021-ben ötvenöt százalék körüli volt, amely fejenként, átlagosan hetven kilogramm élelmiszert jelentett évente.
Magyarországon ennél is nagyobb, hetven százalékot meghaladó a háztartások részaránya a teljes élelmiszer-hulladék képződéséből. A feldolgozás és a gyártás során keletkezik a teljes élelmiszer-hulladék 18 százaléka, míg az elsődleges termelésnél képződik a legkevesebb veszteség.
Az Európai Unió országaiban 2021-ben egy főre vetítve átlagosan 131 kilogramm élelmiszer veszett kárba, amely az előző évinél négy kilogrammal több. Az egyes országok között jelentős különbségeket látni. A legtöbb, fejenként kétszáz kilogrammot meghaladó élelmiszer-hulladék Cipruson, Belgiumban és Dániában keletkezett. A legkevesebb, hetven kilogramm körüli élelmiszerhulladék-értéket Szlovéniában és Horvátországban mérték. Magyarországon az egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyisége (91 kilogramm) az uniós átlagnál alacsonyabb, így jobb értéknek tekinthető.
A fentieken túl élelmiszer-feleslegnek nevezünk – a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozóiparon, a kereskedelmen, a vendéglátáson át a háztartásokig bezárólag – az élelmiszerlánc teljes spektrumában minden olyan élelmiszert, amely fogyasztható, de valamilyen okból kifolyólag nem használják fel. A Magyar Élelmiszerbank-egyesület 2005 novemberében kezdte el működését. Ez a szervezet az élelmiszer-kereskedelmi és -feldolgozó vállalatoktól vesz át még fogyasztható élelmiszer-feleslegeket, és ezeket szociális munkát végző társaságok segítségével juttatja el nélkülözőknek.
Az átvett és kiosztott élelmiszerek mennyisége 2005 és 2018 között folyamatosan növekedett (a legmagasabb érték 2018-ban összesen 10 667 tonna volt).
Majd 2018 és 2021 között csökkent ez a mennyiség, amely egyrészt a koronavírus-járványnak, másrészt annak a következménye, hogy egyes partnerek változtattak belső működési folyamataikon, így kevesebb élelmiszer-felesleg keletkezett náluk. A koronavírus-járvány után a mentett élelmiszerek mennyisége 2022-ben (8400 tonna) lassú növekedésnek indult.
