Júliusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,8, az egyéb építményeké 10,6 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése egy százalékkal nagyobb volt a júniusinál. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 26,1, az egyéb építmények építésében 9,8 százalékkal kisebb volt a termelés volumene.
A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 8,6 százalékkal bővült.
A megkötött új szerződések volumene 108,0 százalékkal nőtt. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 22,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 283 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A kiugró növekedést az útépítésekre kötött nagyértékű szerződések okozták.
Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 21 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 5,4 százalékkal csökkent, az egyéb építményekre vonatkozóké 47,8 százalékkal nőtt. Az év első hét hónapjában az építőipari termelés volumene három százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten – közölte a KSH.
– Az építőipar teljesítményét több tényező befolyásolja. Az állami oldalon meghatározó egyrészt az uniós források rendelkezésre állása vagy rendelkezésre nem állása, illetve a költségvetés helyzete – ez utóbbi miatt az idén egyes beruházások elhalasztásra kerültek, amelynek egy jelentős része vélhetően az építőipari teljesítményben jelenik meg. A vállalati beruházásoknál egyrészt meghatározó, hogy van-e értelme beruházni: a várható kereslet alapján megtérül-e a beruházás – itt a mostani gyenge külső kereslet akadályt jelent - reagált a friss adatokra Regős Gábor.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint fontos tényező a finanszírozás is: a kamatkörnyezet mellett az uniós támogatások kérdése – a második negyedéves beruházási adatokból úgy tűnik, hogy a kamatkörnyezet csökkenése még kevés a beruházások érdemi beindulásához. A beruházások kapcsán ugyanakkor gátat jelenthet az építőiparban kialakult magas árszínvonal, mely elsősorban a lakásépítéseket fogja vissza. Az építőipar teljesítményét felfelé húzzák a folyamatban lévő nagyberuházások, azonban kérdés, hogy itt mennyire jutnak megrendeléshez a hazai cégek – tette hozzá.
A mai adatban kellemes meglepetést jelent a rendelésállomány alakulása, amely így kedvező előjelet jelent az ágazat jövője szempontjából – vélekedett az elemző. Az új rendelések volumene több mint kétszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a teljes rendelésállomány 21,0 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedésben útépítések megrendelésének volt szerepe.
Ez alapján a következő időszakban van tér az építőipari termelés növekedésére, remélhetőleg ez az adatokban is látszik majd
– jelezte.
Felemás képet mutat az építőipar júliusi teljesítménye Molnár Dániel szerint. A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője részletezte: az építőipar termelése a második negyedévben bővült, azonban csak részben tudta ellensúlyozni az ipar gyengélkedését. Viszont továbbra is aggodalomra ad okot, hogy az ágazat teljesítménye hónapról hónapra jelentős volatilitást mutat. A külső kereslet gyengélkedése egyelőre csak kevéssé érintette az építési beruházásokat, azonban ha továbbra sem jön el a fordulat, az idővel az építőiparban is megjelenhet.
