Irán több száz, köztük ballisztikus rakétákat lőtt Izraelre kedd este. Az izraeli kabinet és a lakosság óvóhelyre menekült, míg Joe Biden amerikai elnök és alelnöke, Kamala Harris válságtanácskozást hívott össze. Az amerikai tőzsde már a támadás előtti órákban zuhanással reagált arra, hogy a Fehér Ház megszellőztette, küszöbön a nyílt iráni–izraeli háború. A rakétazápor után elszabadultak az árfolyamok a világpiacon: a főbb részvények estek, az olaj ára kilőtt, a sékel gyengült.
A befektetők nem attól tartanak, hogy Irán rakétái károkat okoznak a zsidó állam területén, hanem Izrael reakciójától. Mivel Irán kőolaj-exportáló ország, egy izraeli válaszcsapás csökkentheti az olajexportot, és ezzel együtt veszélyeztetheti a világ energiaellátását.
Izrael úgy tudja a legjobban meggyengíteni Iránt, ha kárt okoz az olajiparában, ami a perzsa ország bevételének felét biztosítja. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy az iráni olajexport nagy része Kínába, a „világ gyártóhelyiségébe” irányul. Egy izraeli támadás ráadásul a közel-keleti térség tankerforgalmát is megzavarhatja.
A részletekről a Világgazdaság cikkében olvashatunk:
https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2024/10/megbolondult-az-olaj-ara-iran-raketazapora-miatt
