A rugalmasság, függetlenség és otthoni munkavégzés a fő előnyei a haknimunkának, de fontolóra kell venni a hátrányokat is, ha valaki ilyen típusú munkavégzésre szánja el magát: ilyen például a bizonytalanság, kiszolgáltatottság, és az el nem varrt munkajogi kérdések – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Már a hazai munkaerőpiacon is jelen van a haknimunka, de elsősorban az európai kontinens nyugati és északi országaira jellemző. Az Eurostat adatai szerint jellemzően harminc körüli diplomás férfiak végzik ezt a munkát. A legtöbb munkavállaló túlképzett az online végzett munkájához, mivel a munkák többsége alacsony végzettséget igényel csupán.
Az alkalmi munka nem új találmány, vannak számunkra is ismerős gazdaságtörténeti előzményei, mint például a fusizás, ma pedig digitális napszámoknak is nevezhetjük ezt a típusú munkát, írja az elemző.
A felfutásának oka az, hogy egyre több munkáltató dönt úgy, hogy bizonyos tevékenységet kisebb részfeladatokra bontva kiszervez szakmailag képzett és egymással versenyző, nyomott árakon dolgozó „platformmunkás” tömeg felé.
Mivel jól képzettek, a munka minőségével nem lesz gond, ráadásul nem kell nagy energiát fektetni a toborzásukba és megtartásukba, mert a platformon jelen lévő „munkavállalók” fognak versenyezni a munkáért. Jellemzően másodállásban, mert egy nemzetközi kutatásban az mérték, hogy a haknimunkások 63 százaléka a főállás mellett végzi ezt a munkát.
Tipikus haknimunkának számít a könyvelés, a grafikai tervezés, a fordítás, a jogi és a különböző programozói munkák, de vannak olyan munkatípusok is, amelyeket nem a gép előtt ülve végzik, ilyen az étel- és a csomagfutár, az Uber, a takarítás, a szerelés, a karbantartás, a rövid távú lakáskiadás, a használtcikk-kereskedelem többek között.
Sok előnye van a haknimunkának, olyanok is szerezhetnek jövedelmet, akik főállásban nem tudnak dolgozni, mert kisgyermekük van vagy beteget ápolnak. A kötetlen időbeosztással a munkavállaló a saját életformájához tudja igazítani a munkavégzést. Sokkal gyorsabban lehet ilyesfajta munkát találni, mintha állásinterjúkra járna hónapokig az álláskereső. A munkáltatói oldalon pedig megjelenik a költségmegtakarítás, ami a feladatok kiszervezésével elérhető, nem kell például állásidőt fizetni, ha éppen nincs munka. Sőt a munkával járó összes költséget a munkavállaló viseli. Emellett a munkavállalóknak meg kell birkózni a bizonytalansággal, hogy nem teljesen kiszámítható a bevételük, nincsen fizetett szabadságuk, maguknak kell gondoskodniuk a tb-fizetésről is, ha nincs főállásuk.
A kiszolgáltatottság csökkentésére az Európai Parlament 2024 tavaszán elfogadta a platformalapú munkáról szóló irányelvet. Az egyik fontos szabály, hogy a munkavállalókat nem lehet elbocsátani egy algoritmus (vagy automatizált döntéshozatali rendszer) által hozott döntés alapján. A másik fontos irányelv, hogy a platformok nem dolgozhatnak fel bizonyos típusú személyes adatokat a dolgozókról. Ilyen lehet például a kollégákkal folytatott magánjellegű eszmecsere – olvasható az Oeconomus tanulmányában.
Magyarországon is megjelent már több platform, amelyek haknimunkát kínálnak, ilyen az Uber, a Bolt, az Airbnb, az Oszkár, a BlaBlaCar vagy az online elérhető Upwork, Fiverr. Egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hogy mekkora tömeg végzi ezt a munkát, de várható az ilyen típusú munkavégzés elterjedése a következő években – amely lehetőséget is ad a munkaerőpiac szélén elhelyezkedő csoportok aktivizálására.
