Minimálbér 2025: folytatódik a béralku, közeleg a döntés

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a cél az, hogy 2028. január 1-jére ezer euró legyen a minimálbér, és egymillió forint körül a bruttó átlagkereset. Hamarosan újra tárgyalóasztalhoz ülnek az érdekképviseletek, hogy megállapodjanak a minimálbér 2025-ös emeléséről és a garantált bérminimumról.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

Magyarországon folyamatosan emelkednek a bérek, amihez nagyban hozzájárul, hogy 2010-hez képest több mint háromszorosára nőtt a minimálbér és a garantált minimálbér összege is. Míg 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, addig múlt év decemberétől már 266 800 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forintról 326 ezer forintra emelkedett, de a minimálbér 2025-ös emelésével a folyamat nem áll meg jövőre sem. – Lesz bérmegállapodás – ezt mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Czomba Sándor jelezte, a tárgyalások még tartanak a minimálbér 2025-ös emeléséről, hétfőn sokat tettek annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön. A munkaadói oldal 8, 10, 12 százalékos, a munkavállalói 10, 12, 14 százalékos minimálbéremelést szeretne elérni a következő három évben. A garantált bérminimum intézményét meghagynák, arról évente fognak tárgyalni. Hangsúlyozta: „néhány fontos cölöpöt leütöttek”, egyebek közt azt, hogy 2027. január 1-jére szeretnék, ha a minimálbér elérné az akkori várható rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ez többféle módon elérhető, úgy is, ha nyolcszázalékos vagy ha tízszázalékos lesz a következő évi növekedés, csak az nem mindegy, hogy ez 355 ezer vagy 375 ezer forint lesz.

Minimálbér 2025: folytatódik a béralku, közeleg a döntő forduló
Fotó: MTI/Krizsán Csaba 
 

Czomba Sándor kiemelte:, ha azt a célt szeretnék elérni, hogy 2028. január 1-jére ezer euró legyen a minimálbér és egymillió forint körül a bruttó átlagkereset, akkor 10, 12, 14 százalékos emelésre van szükség a következő három évben, ez átlagosan 12 százalékos növekedés.

Az államtitkár szólt arról is, hogy minimálbért 210-220 ezer ember kap, az emelés toló hatása nagyon komolyan kihat a fölöttük lévőkre is. Úgy vélte, a munkaadók attól félnek, ami idén látható, hogy 15 százalékkal nőtt a minimálbér, az átlagkeresetek is 12-13 százalék körül növekednek, ezt a tempót gyorsnak érzik. Czomba Sándor azt mondta, a költségvetési törvényt hamarosan tárgyalják, láthatók lesznek a sarokszámok, az infláció, a várható GDP-növekedés, azt gondolja, ezek a számok messze nem irreálisak. Az államtitkár hangoztatta, a magyar kormány korábban is és most is azt mondja, a bérmegállapodás elsősorban a munkaadók és a munkavállalók egyezségén alapszik, a végeredményt kormányrendeletben kell kihirdetni, de a tárgyalások alakulása a kormánynak sem mindegy, hiszen a MÁV-nál, a Volánnál és egyebek mellett a postánál ők is munkáltatói jogköröket gyakorolnak.

 

A Világgazdaság arról írt, hogy november 18-án ül újra egymáshoz a munkavállalói és a munkáltatói oldal, hogy tárgyaljanak a jövő januárjától hatályba lépő minimálbérről és garantál bérminimumról. Erről a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke nyilatkozott a portálnak. Palkovics Imre jelezte: a munkavállalói oldal változatlanul fenntartja az igényét a jelentős béremelésre jövő évtől, függetlenül attól, hogy a legutóbbi GDP-adat alulmúlta a várakozásokat. Mint fogalmazott, a harmadik negyedéves nemzetgazdasági teljesítmény alakulását természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, azonban most egy hároméves bérmegállapodás megkötéséről van szó, ami nem múlhat egy részstatisztikán.

– Arról nem is beszélve, hogy miközben az egy főre jutó GDP-termelés értéke Magyarországon 20 ezer euró körül van, Lengyelországban 19 ezer, Romániában pedig 16 ezer, a lengyel minimálbér 50 százalékkal magasabb a hazainál és a román is beérte a magyart – hívta fel a figyelmet.

Hivatkozott arra is, hogy más statisztikákat, így például a kivett osztalékról szólót szembe állítva a munkavállalók gyarapodásával, akkor az látszik, hogy utóbbiak lemaradásban vannak. Szerinte a magyarországi cégek kifejezetten jó állapotban vannak, amit megmutat a vállalkozások hiteleinek és likviditásának aránya. 

Ebben az összehasonlításban a régióban a magyar mutató a legjobb, de az EU egészét vizsgálva csak az ír és a máltai társaságok vannak a magyarok előtt.

Palkovics Imre ezért úgy értékelt, hogy a dolgozók által kért béremelés kitermelése bőven benne van a magyar gazdaságban. – Nem dőlünk be annak, hogy a friss GDP-re hivatkozva ezt a cégek elodázzák – jegyezte meg.

Béremelés 2025: így nőne a minimálbér és a garantált bérminimum

Arra, hogy mekkora mértékkel emelkedne a minimálbér és a garantál bérminimum 2025-től, a szakszervezeti vezető úgy reagált, hogy ezek a sarokszámok eddig sem számítottak titkosnak. Azt akarják elérni, hogy a minimálbér 2027-ig átlagosan évente 12 százalékkal növekedjen a következő bontásban:

• 2025-ben 10 százalékkal,
• 2026-ban 12 százalékkal,
• 2027-ben pedig 14 százalékkal.
  A garantált bérminimum emelése ettől a mértéktől két-két százalékkal maradna el, tehát 2025-ben nyolc, 2026-ban tíz, 2027-ben pedig 12 százalékkal nőne. Jelenleg – 2023. december 1-je óta – a minimálbér összege 266 800 forint, míg a garantált bérminimumé pedig 326 000 forint. Így egy tíz-, illetve nyolcszázalékos emelés azt jelentené, hogy 2025 januártól

1. a minimálbér bruttó 293 480 forint, 
2. a garantál bérminimum pedig bruttó 352 800 forintra ugrana.

Ökölszabály szerint ma Magyarországon mintegy 750 ezer olyan munkavállalót tartanak nyilván, aki garantált bérminimumot keres, és másik 250 ezret, aki minimálbért kap. Vagyis papíron együttesen egymillió magyar dolgozó érintett, a hazai aktív foglalkoztatotti kör mintegy 20 százaléka.

Azt Palkovics Imre is megemlítette, hogy mindennek a kigazdálkodását segítheti, ha a munkaadói oldal adókedvezményt, például a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklését eléri a kormányzatnál. De kiemelte, hogy mindez csak célzottan történhet, konkrétan megnevezve azokat az ágazatokat, amelyekben erre szükség van.

Éppen egy hét múlva tehát összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amely a vonatkozó jogszabály szerint illetékes a bértárgyalásokat lefolytatni a munkavállalók képviselői, a munkáltatók és a kormányzat bevonásával. A kitűzött cél, hogy 2024. december közepéig megszülessen az egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-ös emeléséről. Ez tarthatónak tűnik abból, amit a MOSZ elnöke most mondott. Eszerint már a megállapodás tervezete is elkészült, azt már csak le kell ütni. Azonban jelenleg a magyar gazdaság állapotáról vitáznak a cégek az érdekképviseletekkel. Utóbbiak azt állítják, hogy ezek során nem veszik figyelembe az általuk bemutatott adatokat, pedig azok forrása a jegybank vagy éppen az Eurostat. Ezért életre hívtak egy, a két oldal által összeállított szakértői csoportot, amely rögzíti a releváns és reális gazdasági képet. Ezt az elemzést fel is fogják használni a végső alkuban.

Minimálbér 2025: a nemzeti után újabb konzultációt hirdettek meg

Ahogy arról a Magyar Nemzet is írt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos kutatást és konzultációt tart novemberben, hogy a vállalkozások szélesebb körének véleményét is meg tudja ismerni a jövő évi minimálbér kérdéséről. Nagy Elek, újonnan megválasztott elnök a vállalkozások részvételével alakítaná ki a testület álláspontját.

Az MKIK azzal érvel, hogy a bérpolitika kialakítása során nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági szereplők teherbíró képessége, ami szorosan összefügg a vállalkozások termelékenységének kérdésével. Mint ismert, nem ez az egyetlen konzultáció a témában, ugyanis a kormány által indított nemzeti konzultáció is kitér erre. 

– Többéves, előre kiszámítható béremelési programot szeretne a kormány, ebben a kérdésben is várják a véleményeket a nemzeti konzultációban – közölte korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Hidvéghi Balázs.

Az MKIK kezdeményezésére Palkovics Imre is reagált lapunknak. Először is emlékeztetett rá, hogy a bértárgyalások, tehát a minimálbér 2025-ös és a garantált bérminimum 2025-ös mértékének meghatározásában a VKF bír kompetenciával, ugyanakkor üdvözölte a kamara akcióját. Minél szélesebb körben születik ugyanis egyetértés a jövő évi minimálbérről, illetve a garantál bérminimumról, annál könnyebb a betartatás. Ráadásul a kamara köztestület, jogokkal és kötelezettségekkel, amely az egész magyar gazdaságot lefedi és képviseli. – Én pozitívan értékelem az általuk éltre hívott konzultációt, ez nem akadályozza a VKF munkáját. Sőt, amennyiben december közepéig megvan a kiértékelése, akkor ezek a bérmegállapodásba is beépíthetők – tette hozzá.