A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat kiemelt célja 2010 óta egyértelmű: aki akar és tud, az dolgozhasson. Az elért eredmények szemmel
láthatók, a munkaalapú társadalom megerősödött, a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már egymillióval többen dolgoznak Magyarországon.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akcióterv első pontját, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre.
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái szerint érdemi változás nem történt a munkaerőt érintő folyamatokban – írta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. 2024 októberében a modellbecslés adata 4,5 százalékon stagnáló munkanélküliségi rátát jelzett. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája sem változott, így ez a mutató 4,6 százalékon áll.
A beérkezett adatok alapvetően egybevágnak az ING Bank várakozásával. Ami a munkanélküliek számát illeti, a két statisztika alapján a csoport létszáma 220-225 ezer fő körül alakult.
A részletes adatok alapján azt látni, hogy októberben a gazdaságilag aktívak száma hibahatáron belüli minimális csökkenést mutatott, és ezzel párhuzamosan az inaktívak csoportjának létszáma csekély mértékben csökkent. Ez utóbbi vélhetően a népességfogyásból és a nyugdíjba vonulásból eredhet. Komoly strukturális változás nem körvonalazódik a munkaerőpiacon. Mindezek alapján továbbra is tartjuk azon nézetünket – fogalmazott az elemző –, hogy a munkaerőpiac feszes, ami így érdemben befolyásolja a bérezési döntéseket is.
Ez utóbbi folyamatot erősíthetik a hamarosan belépő új termelői kapacitások, amelyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy tartsák meg a munkaerőt. Annak ellenére tehát, hogy az üzleti kilátások ismét borúsabbak (figyelve a legfrissebb bizalmi indexeket), a vállalatok egy része munkaerőt tartalékol.
Az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják. Egyrészt a tél további hónapjaiban a szezonális foglalkoztatás emelkedhet, ami segítheti a ráták lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathatna, amennyiben beindulna az építőipar, párhuzamosan a javuló rendelésállományokkal, és folytatódna a szolgáltatások teljesítményének növekedése.
Ezzel szemben áll azonban az ipar gyenge teljesítménye, ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő-racionalizálásról, a tervezett kapacitásbővítési tervek mérsékléséről, amelyet az intézményi munkaügyi statisztikák is visszaigazolnak – vagy akár elbocsátásokról.
Mindezek eredőjeként összességében csupán enyhe javulásra számíthatunk a következő hónapokban is. Az év végére talán 4,3 százalék közelébe térhet vissza az állástalanok aránya.
A munkaerőpiac csökkenő feszességéről írt Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő Vezető közgazdásza. A foglalkoztatás tehát összességében továbbra is magas, de volt már ennél valamivel magasabb is.
Ami a jövő év elején várható béremelések mértékét is korlátozza, nincs akkora verseny értük.
A munkaerőpiaci feszesség csökkenése mögött elsősorban az ipar gyengélkedése áll, de az alacsony építőipari kereslet is meglátszik benne. A munkaerő tartalékolásról Regős Gábor kissé máshogy vélekedik. A számításai szerint most kevésbé igaz az, mint korábban, hogy a cégek a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére is sok esetben megtartják a munkavállalókat. A foglalkoztatás éves alapú mérséklődése teljes egészében a férfiak foglalkoztatásához kapcsolódik, a nőknél még minimális mértékű emelkedés is történt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Soós Lajos)
