Az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják. Egyrészt a tél további hónapjaiban a szezonális foglalkoztatás emelkedhet, ami segítheti a ráták lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathatna, amennyiben beindulna az építőipar, párhuzamosan a javuló rendelésállományokkal, és folytatódna a szolgáltatások teljesítményének növekedése.
Ezzel szemben áll azonban az ipar gyenge teljesítménye, ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő-racionalizálásról, a tervezett kapacitásbővítési tervek mérsékléséről, amelyet az intézményi munkaügyi statisztikák is visszaigazolnak – vagy akár elbocsátásokról.
Mindezek eredőjeként összességében csupán enyhe javulásra számíthatunk a következő hónapokban is. Az év végére talán 4,3 százalék közelébe térhet vissza az állástalanok aránya.
A munkaerőpiac csökkenő feszességéről írt Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő Vezető közgazdásza. A foglalkoztatás tehát összességében továbbra is magas, de volt már ennél valamivel magasabb is.
Ami a jövő év elején várható béremelések mértékét is korlátozza, nincs akkora verseny értük.
A munkaerőpiaci feszesség csökkenése mögött elsősorban az ipar gyengélkedése áll, de az alacsony építőipari kereslet is meglátszik benne. A munkaerő tartalékolásról Regős Gábor kissé máshogy vélekedik. A számításai szerint most kevésbé igaz az, mint korábban, hogy a cégek a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére is sok esetben megtartják a munkavállalókat. A foglalkoztatás éves alapú mérséklődése teljes egészében a férfiak foglalkoztatásához kapcsolódik, a nőknél még minimális mértékű emelkedés is történt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Soós Lajos)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!