A héten három adatot közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kedden jelennek meg a novemberi inflációs adatok, míg pénteken az építőipar októberi adatai, illetve az ipar októberi adatainak második becslése derül ki ki.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére ismertette, az infláció októberben a vártnál kedvezőbben alakult: az árak havi alapon mindössze 0,1 százalékkal, éves összevetésben pedig 3,2 százalékkal emelkedtek. – A meglepetésben jelentős szerepet játszott a telefon- és internetszolgáltatás 6,8 százalékos havi alapú árcsökkenése, ami az egyik nagy távközlési vállalat akciózásához köthető, ám ez vélhetően csak átmeneti hatást jelent. Novemberben a gyengülő forint, az átmeneti hatás kifutása, a gyenge termés, illetve a bázishatás miatt az infláció növekedésére számítok, értéke 3,8 százalék körül alakulhatott – mondta.
Az építőipar teljesítménye szeptemberben gyengén alakult – emlékeztetett: éves alapon 8,2, míg havi összehasonlításban 2,7 százalékkal lett kisebb. Az ágazat az egész harmadik negyedévben gyengén teljesített, a GDP-t visszahúzta. Így van honnan javítani, amihez a rendelésállomány 36 százalékos bővülése megfelelő alapot is ad – remélhetőleg ennek hatásait látjuk is majd az adatokban.
– Októberben az ipar teljesítménye kedvezően alakult – sokkal jobban, mint azt a német ipar teljesítménye alapján várhattuk volna – mutatott rá Regős Gábor. Míg a német ipar termelése havi alapon egy százalékkal csökkent, addig a magyar ipar teljesítménye az egy hónappal korábbihoz képest két százalékkal emelkedett. Ez éves alapon 0,2 százalékos csökkenést jelentett a nyers és 3,1 százalékost a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján.
Érdemes az államháztartási hiányra is figyelni
Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Októberben az államháztartás helyzete kedvezőtlenül alakult: egy hónap alatt a központi alrendszer 427 milliárd forintos hiányt ért el, ami a valaha volt második leggyengébb adat. Ezzel az első tíz havi hiány 3050,5 milliárd forintot ért el, ami az eredeti hiánycél 121, míg a módosított hiánycél 63,7 százaléka.
Ugyanakkor még nem nyugodhatunk meg, hiszen jellemzően az év végén jelentkezik nagyon magas hiány a költségvetésben, így érdemes lesz figyelni a mostani adatot. A hiánycél esetleges elvétése tovább gyengítené a forintot és rontaná a kockázati megítélésünket, így ezt remélhetőleg sikerül elkerülni.
Az eurózónában is gyengélkedett az ipar
Az Eurostat heti adatközlései közül a pénteken megjelenő októberi ipari adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Szeptemberben az ipari termelés az eurózónában és az Európai Unió egészében is két százalékkal maradt el az egy hónappal korábbitól, míg éves összevetésben 2,8, illetve 2,4 százalékkal lett alacsonyabb. Az egy évvel korábbihoz képest az ágazat teljesítménye legnagyobb mértékben Dániában (7,8 százalék), Belgiumban (hat százalék) és Litvániában (3,5 százalék) növekedett, miközben a legjelentősebb visszaesés Írországot (7,3 százalék), Luxemburgot (6,3 százalék) és Magyarországot (5,3 százalék) jellemezte.
Kamatot csökkenthet a Fed
–Az Egyesült Államokból a héten inflációs adatok érkeznek: szerdán ismerhetjük meg a novemberi inflációs és reálkereseti adatokat, csütörtökön pedig a termelői árindexet – sorolta a vezető közgazdász. Októberben az amerikai infláció az előző hónappal megegyezően havi alapon 0,2 százalékot tett ki, miközben az éves alapú drágulás 2,4 százalékról 2,6 százalékra gyorsult. A maginflációs kosár drágulása ennél nagyobb, havi alapon 0,3, éves alapon 3,3 százalék volt. A reálórabérek szeptemberről októberre 0,1 százalékkal emelkedtek, ami a bérek 0,3 százalékos emelkedéséből és a 0,2 százalékos inflációból ered. Éves alapon a reálbérek emelkedése 1,4 százalékot tett ki, ami megegyezik az előző havi adattal. A termelői árak az Egyesült Államokban októberben havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek a szeptemberi 0,1 százalék után. Ez azt eredményezte, hogy a bázishatások miatt az infláció éves alapon 1,9 százalékról 2,4 százalékra gyorsult. A maginflációs kosár drágulása a termelői oldalon havi alapon 0,1 százalékról 0,3 százalékra, míg éves alapon 3,3 százalékról 3,5 százalékra gyorsult. Ezeket az adatokat a következő heti kamatdöntés miatt lesz érdemes figyelni: bár valószínűnek tűnik a decemberi kamatcsökkentés a Fed részéről, de az nem vehető biztosra.
Jó eséllyel lazít azonban a monetáris politikáján az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülésén. A lazítást szükségessé teszi az eurózóna gyenge gazdasági teljesítménye és nem gátolja az infláció 2,3 százalékos szintje sem. Ezzel a most 3,25 százalékos betéti kamatláb 25 bázisponttal lehet alacsonyabb.