Több fontos, nyugdíjat érintő változás lép életbe a jövő év elejétől. A Világgazdaság arról kérdezte Farkas András szakértőt, mi változik és mi az, ami nem.
A szakértő elmondta: sokakat érint, ezért jó tudni, hogy jövőre sem változik a Nők 40, a hölgyek negyven év jogosultsági időt követő kedvezményes nyugdíjazásának feltétele, vagyis marad a szabályozás, hogy a negyven év jogosultsági időn belül – a gyermeknevelést is figyelembe véve – legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek kell lennie.
Fotó: Katona Vanda
Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, továbbra is marad 65 év. A 13. havi nyugdíj folyósítása sem változik, annyi pontosítás történt a jogszabályban, hogy minden évben februárban fizetik majd ki a járandóságot, eddig ugyanis általános első negyedévi kifizetés szerepelt a törvényben.
A kifizetéssel kapcsolatos pontosítás miatt némi változás történt: a 13. havi nyugdíjra ugyanis az lesz jogosult az adott év februárjára, aki az előző év legalább egy napján már és az adott év februárjában még nyugdíjas. Tehát 2025 februárjában a juttatásra az lehet jogosult, aki 2024-ben legalább egy napja, vagyis praktikusan 2024. december 31-én már nyugdíjas volt, és 2025 februárjában is az lesz.
Pozitív változás történt a méltányossági nyugdíjemelésnél. Ennek eddig az volt a feltétele, hogy az a nyugdíjas, akinek a nyugdíja és egyéb rendszeres pénzellátása – például a fogyatékossági támogatás vagy árvaellátás – nem érte el a 120 ezer forintot, kérhetett méltányossági emelést.
Január 1-jétől 140 ezerre emelkedik a méltányossági jogi küszöb, vagyis az ez alatti jövedelműek kérhetik a méltányossági nyugdíjemelést havi minimum háromezer, legfeljebb nyolcezer forint összegben
– hívta fel a figyelmet a nyugdíjszakértő, aki szerint ezzel nagyon megugrik majd a potenciálisan kérelmet benyújtók száma, Magyarországon ugyanis jelenleg 140 ezer forint alatti nyugdíja közel ötszázezer személynek van, míg 120 ezer alatti 250 ezernek.
Farkas András szerint üdvözlendő, hogy megemelkedett az ellátás küszöbértéke. Ehhez hozzá kellene igazítani az erre fordítható összeget is. Ha minden jogosultat szeretne kielégíteni az állam, akkor mintegy tízmilliárdra lenne szükség. Jövőre egyelőre egymilliárd forintot irányoztak elő erre a kiadásra – jegyezte meg. – Januártól inflációkövető mértékben, 3,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ez a magasabb nyugdíjtömeg esetén jól érzékelhető emelés. A kisnyugdíjasok is erre a 3,2 százalékos növekedésre és a 13. havi nyugdíjra számíthatnak – mondta a nyugdíjszakértő, hozzátéve, ez módosulhat az év során.
Emlékeztetett rá, hogy jövő novemberre elvileg tervben van egy nyugdíjprémium is, igaz, a költségvetési törvényben jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, amely nem éri el a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémium feltételeként rögzített minimum 3,5 százalékos GDP-növekedést. Ettől azonban a kormányzat – ha úgy ítéli meg – eltérhet a nyugdíjasok javára, ahogy ezt tette 2021-ben is.
