Tévúton az európai uniós energiapolitika

Nincs könnyű helyzetben az Európai Unió az energiaellátás terén, amit jelentősen ront, hogy Németország energiapolitikája teljes tévútnak bizonyul.

Illusztráció

– Norvégia leválna az európai áramhálózatról. A törekvést az energiaügyi miniszter nemes egyszerűséggel azzal indokolta, hogy a helyzet tarthatatlan a német villamosenergia-piacon – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: a növekvő megújulóarány miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szélcsendes „sötét órákban” kilőnek az árak. Ilyenkor a norvég kereskedők fokozottan érdekeltté válnak az exportvolumen növelésében, ami Norvégiában is megemeli az árakat, azaz a német energiahiány költségeit részben a norvég fogyasztók fizetik meg. A probléma odáig fajult, hogy elemzők szerint a leválás még úgy is a jövő évi választások fő témája lehet, hogy Norvégia jólétét jelentős részben az unióba irányuló olaj- és gázexport biztosítja.

– A kérdés már csak az, hogy még minek kell történnie ahhoz, hogy a németek belássák: energiapolitikájuk teljes tévút, amivel nemcsak magukat, de az egész Európai Uniót veszélyeztetik – emelte ki a szakértő.

Hortay Olivér más „érdekességre” is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy Brüsszel új dán energiaügyi biztosa megesküdött rá, miszerint végleg leállít mindenféle orosz olaj-, gáz- és nukleárisfűtőelem-beszerzést. Dan Jorgensen a terveit is vázolta. Elsőként az új amerikai adminisztrációval „megbeszélné”, hogy miként tudna Európa még több cseppfolyósított földgázt (LNG) és olajat vásárolni. Ezután, március közepéig letenne az asztalra egy javaslatot, ami rákényszeríti a tagállamokat a 2027-ig történő teljes leválásra. Végül – függetlenül a háború alakulásától – a javaslatot kíméletlenül végigverné az uniós országokon.

– Valaki igazán szólhatna Jorgensennek, hogy nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tisztségviselője – fogalmazott a Századvég üzletágvezetője. 

Az elmúlt hetekben több cikk jelent meg arról a nemzetközi és hazai sajtóban, hogy ürülnek az európai gáztárolók. Ennek kapcsán Hortay Olivér feltette a kérdést: vajon tényleg probléma, hogy csökken a gáztárolók töltöttségi szintje?

– A gázpiacon az év két részre osztható, a tavasztól őszig tartó betárolási és az ősztől tavaszig tartó kitárolási időszakra. December van, így a tárolói szintek csökkenésében önmagában semmi különleges sincs – magyarázta. Szerinte ami az elmúlt két évhez képest változás, hogy a hidegebb időjárás miatt a kitárolás üteme valamivel gyorsabb.

– Pontosan ezért képzünk nyáron tartalékokat, hogy ha a megnövekedett igények indokolják, legyen mihez nyúlni. Ráadásul hazánk tárolói kapacitásai kifejezetten nagyok, így az aktuálisan rendelkezésre álló készletek az ország teljes éves fogyasztásának felét, a lakossági igények egészét fedezik. A riogatás tehát nemcsak káros, de alaptalan is – tette hozzá

Lépett az azeri Socar

Belépett a romániai nagybani gázpiacra az azeri Socar – írta az economica.net. Idei utolsó ülésén a bukaresti energiaszabályozó ügynökség jóváhagyta, hogy nagykereskedelmi ügyleteket folytasson Romániában a Socar Trading Gas & Power SRL, az azeri állami kőolaj- és gázipari cég, a Socar leányvállalata. A Socarnak 2022. április 1. és 2024. március 31. között volt szerződése a román állami gázipari vállalattal, a Romgazzal, amelynek értelmében utóbbi egymilliárd köbméter földgázt vásárolhatott volna. A Romgaz nem élt a lehetőséggel.

A két vállalat közösen készített megvalósíthatósági tanulmányt egy földgáz-cseppfolyósító állomás létrehozásáról a Kaszpi-tengeren és egy újragázosító állomás felépítéséről a Fekete-tenger partján. A Socar 2011 óta jelen van jelen a román piacon, azonban csak a kiskereskedelmi üzemanyag-forgalmazásban vesz részt. A Socar Petroleum Románia 79 töltőállomást és négy lerakatot üzemeltet, 2023-as árbevétele 2,72 milliárd lej (226,249 milliárd forint) volt – ismertette a távirati iroda.