Egész Európában tömegek influenzásak, a tél beköszöntével a megbetegedések is gyakoribbak lesznek, kezdve az egyszerű megfázástól az influenzáig vagy éppen a koronavírussal való fertőződésig. De növeli a munkaerő betegszabadságon töltött napjainak számát az idősödés és a mozgásszegény életmód is –írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató. Kiemelték: a több betegszabadság súlyosbítja vállalati és nemzetgazdasági szinten is a munkaerőhiányt, gátolja a termelést, visszaveti a termelékenységet és rontja a versenyképességet.
Betegen nem érdemes dolgozni
Azonban az sem megoldás, ha betegen dolgoznak a munkavállalók, mivel ez is a termelékenység csökkenését okozza. A legjobb megoldás a (fizikai és mentális) betegségek megelőzésében rejlik. Magyarországon nemzetközi szinten alacsonynak számít a betegszabadságon töltött napok átlagos száma. 2022-ben az OECD adatai szerint egy magyar munkavállaló átlagosan 6,3 napot töltött otthon betegen – írja az elemzés.
A betegszabadságok általános oka:
- az idősödő munkaerő,
- a koronavírus-járvány elhúzódó következményei,
- az életmód.
Egy európai tanulmány kimutatta, hogy a túlsúlyos és elhízott személyek nagyobb valószínűséggel vesznek ki betegszabadságot, mint egészséges testsúlyú társaik.
Norvégiában veszik ki a legtöbb betegszabadságot
Az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése szerint az OECD adatai szerint 2022-ben Norvégiában vették ki egy évben a legtöbb betegszabadságot: egy munkavállaló átlagosan 27,5 napot töltött otthon betegen. Norvégiában rendkívül bőkezű a jóléti rendszer, az egészségügyi juttatásokra fordított kiadások meghaladják más fejlett országokét. A norvég munkavállalók egy évig a teljes fizetésüket kapják, az átlagbérnél valamivel magasabb felső határral, majd ezt követően a korábbi jövedelem kétharmadát.
Norvégiát Finnország (26,6 nap/dolgozó/év) és Portugália (23,7 nap/dolgozó/év) követte a rangsorban. A kivett betegszabadságok száma magas volt továbbá Németországban és Franciaországban is (rendre átlagosan 17,7 és 22,5 nap/év). A németországi munkáltatók 2023-ban rekordösszegű, 77 milliárd eurót költöttek betegszabadságok miatt, ami több mint kétszerese a 2010-es szintnek az IW gazdaságkutató intézet szerint. A német kormány becslései szerint pedig az ország évente mintegy 200 milliárd eurót veszít a betegszabadságokon. Az USA-ban nincs fizetett betegszabadság (ahogy más típusú szabadságok is a piacra, a munkáltatóra vannak bízva, ad-e a fizetést a távollét alatt). Az USA-ban egy foglalkoztatott 2021-ben átlagosan 6 napon jelentett beteget, mely jelentősen az európai átlag alatti szint. Összességében az USA-ban kevesebb napot töltenek szabadságon a munkavállalók és többet dolgoznak, ez pedig befolyásolja a termelékenységet és a versenyképességet is. Legkevesebb betegszabadságot a görög munkavállalók vesznek ki átlagosan egy évben az OECD adatai szerint, a déli országban átlagosan csupán 1,4 napon van távol betegség miatt egy dolgozó. Görögország után Magyarország következik a sorban.
Idehaza is kevés, átlagosan évi 6,3 nap betegszabadságot veszünk ki. A KSH adatai szerint 2022-ben 9,7 millió munkanapot töltöttünk betegszabadságon 2022-ben (2021: 8,8 millió munkanap), továbbá egy munkanapon átlagosan 38 ezer munkavállaló volt betegszabadságon Magyarországon.
Magyarországon betegszabadság idejére a napi bruttó jövedelem 70 százalékával megegyező távolléti díj jár, amelyet a munkáltató fizet évente legfeljebb 15 munkanap erejéig. Ezt követően táppénzt folyósítanak, legfeljebb egy évig, amennyiben a személy érvényes egészségbiztosítással rendelkezik. Az ellátás összege a törvényben meghatározott időszakra az adott jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka (vagy 50 százaléka, amennyiben a biztosítási jogviszony rövidebb 730 napnál vagy a jogosult személy kórházi ápolásra jogosult).
Mi lehet a megoldás?
Mivel gazdaságilag az is káros, ha sokáig vannak betegszabadságon a munkavállalók, de az is, ha betegen dolgoznak, így a betegségek megelőzésére érdemes a figyelmet fordítani – hangsúlyozza az elemzés. Akár a munkahely fizikai környezetének javítása által, akár az otthoni munkavégzés nagyobb körű alkalmazása révén (természetesen kizárólagosan enyhébb tünetek esetén). Ezeken felül érdemes – általánosságban is – a munkavállalók fizikai és mentális egészségére is figyelmet fordítani:
- rendszeres orvosi vizsgálatok és egészségügyi szűrések biztosítása, ösztönzése,
- aktív életmód támogatása, ösztönzése;
- a mentális egészség megőrzésére irányuló kezdeményezések (például a munka-magánélet megfelelő egyensúlyának fenntartása, stresszkezelés, stresszoldást segítő tréningek, megfelelő mennyiségű pihenőidő/szabadság biztosítása, kiégés megelőzése);
- támogató munkahelyi kultúra kialakítása.
