Két fontosabb gazdasági mutató alakulását ismerteti a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): csütörtökön a novemberi kereseti adatokat és pénteken a decemberi munkaerőpiaci számokat.
– Októberben a keresetek értéke átlagosan 12,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző havi 12,5 százalék után. Ez a 3,2 százalékos inflációt figyelembe véve a reálkeresetek 9,4 százalékos emelkedését jelenti – ismertette lapunk megkeresésre Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Jelezte: a mediánbér ugyanakkor az átlagnál jobban, 15,9 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb keresetek arányaiban jobban emelkedtek. Novemberben nagy változásra nem számítanak a bérek alakulásában.
Érdemes lesz figyelni ugyanakkor a munkaerőpiaci adatra, hiszen az elmúlt hónapokban e területen történtek változások: bár a foglalkoztatás továbbra is magas, a munkaerőpiac feszessége csökkent.
– Novemberben a foglalkoztatottak száma éves alapon 33 ezer fővel esett vissza, miközben a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal 4,5 százalékra nőtt. Most már tehát ha minimálisan is, de látszanak a gyenge ipari teljesítmény okozta hatások a munkaerőpiacon is. A következő hónapok nagy kérdése tehát, hogy merre mozdul a munkaerőpiac. Azaz: nő vagy csökken a foglalkoztatás hazánkban – emelte ki Regős Gábor.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat e heti közlései közül a ma megjelenő novemberi építőipari adatokat és a szerdán érkező harmadik negyedéves államháztartási adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Novemberben az építőipar teljesítménye az eurózónában egy, a teljes Európai Unióban 0,7 százalékkal nőtt havi alapon, miközben éves bázison 0,2 százalékkal emelkedett, illetve 0,8 százalékkal csökkent. Az ágazat termelése legnagyobb mértékben Romániában (14,5 százalék), Szlovéniában (13,4 százalék) és Lengyelországban (11,4 százalék) mérséklődött, miközben a legnagyobb bővülést Portugáliában (6,9 százalék), Spanyolországban (6,3 százalék) és Bulgáriában (6,2 százalék) érte el.
A második negyedévben az eurózóna költségvetési hiánya szezonálisan igazítva az első negyedévhez hasonlóan a GDP három százaléka volt, míg a teljes Európai Unióé 3,1 százalékot tett ki.
A legnagyobb, 8,1 százalékos hiány Lengyelországot jellemezte, őket követte Románia 7,1, valamint Franciaország és Szlovákia 5,5-5,5 százalékos hiánnyal.
Több ország ugyanakkor többletet tudott felhalmozni, ezek közül a legnagyobbat Ciprus (4,6 százalék), Dánia (3,3 százalék) és Írország (3,1 százalék). Az eurózóna államadóssága a GDP 88,1 százalékát érte el a második negyedév végén, ami 0,7 százalékpontos csökkenés egy év alatt. Az Európai Unió esetében a mutató 81,5 százalékon állt – ez viszont csak 0,4 százalékpontos mérséklődés.
