Késő ősszel is szárnyalt a turizmus

A vendégforgalom tizenhét százalékkal bővült.

Illusztráció Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A rendelkezésre álló adatok alapján 2024 első tizenegy hónapjában 16,7 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre. 2024. január–novemberben összesen 41,3 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ez 5,6 százalékkal volt több, mint 2023 azonos időszakában. 

Az adatokat kommentálva az NGM megállapította, hogy a jelenlegi tendenciák alapján Magyarország továbbra is kiemelkedő úti cél a nemzetközi és belföldi utazók számára, és az ország turizmusának növekedése szilárd alapot ad a gazdasági fejlődéshez. Hozzátették: 

a turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának egyik meghatározó alappillére, amely mintegy 400 ezer család számára biztosít megélhetést. 

A kormány az ágazat teljesítményének további növelése érdekében 15 milliárd forintból indított ágazati programokat a vendéglátóhelyek fejlesztése, színvonaluk és versenyképességük fokozása érdekében. A turisztikai ágazat kimagasló teljesítménye – a kormány családokat és vállalkozásokat segítő, 21 pontból álló, új gazdaságpolitikai akcióterve mellett – jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez – fogalmazott az NGM.

Novemberben is erőteljes bővülést mutatott a hazai turizmus, amelyet ismét elsősorban a külföldi vendégek húztak – jelezte kommentárjában Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője rámutatott: év végére nemhogy lanyhult volna, hanem még fokozódott is a nemzetközi turizmus. Emögött elsősorban hazánk turisztikai vonzereje, a koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállás, illetve a változatlanul kedvező árfekvés húzódik meg.

Küldő országok szerint novemberben elsősorban Ázsiából érkeztek többen, 38,1 százalékos bővülést mutatott ebben a relációban a vendégéjszakák száma, de az Észak-Amerika, illetve Európa irányából érkező vendégek esetében is jelentős, 10 százalék feletti dinamikát regisztrált a KSH. Európából elsősorban Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot kell kiemelni, előbbi kettő esetében közel 30, míg utóbbi esetében több mint 40 százalékos bővülés történt egy év alatt. Ezt némileg ellensúlyozta, hogy olyan fontos küldő országokból, mint Csehországból vagy Romániából érkező vendégek a 2023-asnál több mint 10 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el hazánkban.

A belföldi vendégéjszakák száma ezzel szemben csak lassabb ütemben, 3,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a vendégforgalom itt is érdemben gyorsabb, 10,2 százalékos dinamikát mutatott. Vagyis novemberben is folytatódott az a trend, hogy a magyarok többet utaznak, azonban átlagosan csak rövidebb időre. A növekedést itt elsősorban a reáljövedelmek bővülése okozza, amely a dinamikus béremelkedésre vezethető vissza – mondta az elemző.

A turizmus esetében arra lehet számítani, hogy 2024-hez hasonlóan az idei év is érdemi bővülést mutathat. A jövedelmek további emelkedése, az óvatossági motívum oldódása egyaránt a fogyasztás bővülése irányába hat, amelyből a turizmus ágazat is profitálhat, miközben a nemzetközi turizmus esetében is van még tér a növekedésre. Emiatt pedig a turizmus idén a gazdasági növekedés motorja lehet – jelezte Molnár Dániel.