Ettől függetlenül a realitás az, hogy idén átlagosan 8 és 9 százalék között emelkedhetnek a bruttó bérek, ez következik abból is, hogy 2024-ben pont a két bérelem között volt az átlagos bérdinamika.
A szakszervezeti vezető kiemelte: az idei béremelésekre ráadásul rányomja a bélyegét, hogy a közszférában jelentős bérfejlesztések zajlanak, ami a Liga vezetője szerint az állami és önkormányzati társaságoknál egyaránt megfigyelhető.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, komplex, hároméves megállapodást kötöttek tavaly a munkaadók és a szakszervezetek, az alku részeként a minimálbér idén kisebb ütemben, 9 százalékkal emelkedett, majd 2026-ban és 2027-ben, amikor a gazdasági helyzet kedvezőbb lesz, 13, illetve 14 százalékkal tovább emelkedik.
A megállapodás értelmében a minimálbér 2025. január elsejével bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra ugrott. Ezzel a kötelező legkisebb munkabér nettója 193 400 forint, míg a szakmunkás minimálbéré 232 000 forint lett.
Mivel a hároméves bérmegállapodás végére a minimálbérnek el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, a kormány számításai szerint egy lépésre leszünk attól, hogy összejöjjön az ezer eurós minimálbér. Ez 2028-ra valósulhat meg, és addigra a bruttó átlagkereset is megközelítheti az egymillió forintot. A bérmegállapodás azért is lényeges, mert szavatolja, hogy a következő években is erőteljes bérkiáramlás legyen a magyar gazdaságban. A jelenlegi bérdinamika alapján idén 4–5 százalék között nőhet a fizetések vásárlóereje, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter úgy véli, a magyar gazdaság ezt a tempót képes fenntartható módon kezelni hosszú távon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!