Megismétlődhet egy tavalyi furcsa jelenség a munkaerőpiacon

Megismétlődhet a hazai munkaerőpiacon egy furcsa jelenség, ami már tavaly is megfigyelhető volt: még a minimálbér és garantált bérminimum emelésénél is nagyobb mértékben emelhetik a fizetéseket cégek az alacsonyabb kereseti sávokban. Az ok nem más, mint a minimálbér-emelés bértorló hatása, azoknál a vállalatoknál ugyanis, amelyek meg akarják tartani a szakképzett munkaerőt, muszáj jelentősen emelni a béreket.

Illusztráció Fotó: 123RF

Ahol eddig aláírták bérmegállapodásokat, ott jellemzően 7–9 százalék közötti emelésben állapodtak meg a felek, de az alacsonyabb kereseti sávokban az ennél nagyobb mértékű, akár két számjegyű béremelés is lehetséges – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Januártól ugyanis hivatalosan életbe lépett a 2025-ös minimálbér-megállapodás, amelynek értelmében a kötelező legkisebb munkabér összege bruttó 9 százalékkal, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal növekedett. 

A két bérelemet félmillió fő kapja Magyarországon, további félmillió pedig a kettő között, illetve afölött keres, így tehát egymillió munkavállalót közvetlenül érint a minimálbér-megállapodás. 

Emiatt minden évben jelentős bértorlódást is előidéz a hazai munkaerőpiacon, főként a garantált bérminimum, amelynek hatását próbálják ilyenkor kiküszöbölni a cégek. 

Mészáros Melinda szerint az eddigi bértárgyalások alapján úgy tűnik, a Covid-időszakhoz hasonlóan csomagajánlatban gondolkodnak a vállalatok, azaz nem biztos, hogy mindenhol lesz alapbérfejlesztés, helyette speciális juttatási csomagot adnak a munkavállalóknak. „Ez a modell lesz mérvadó 2025-ben is” – jegyezte meg. Szerinte nagyon kevés hely van, ahol generális bérfejlesztést terveznek, ennek oka pedig az, hogy nagy a differenciálásra való igény. Mészáros Melinda szerint sokkal nagyobb kereslet van manapság a szakképzett munkaerőre, mint a képzetlenekre, és ez megmutatkozik a fizetésemelésekben is.

Arra is felhívta a figyelmet a Liga vezetője, hogy azoknál a munkavállalóknál, akik éppen a garantált bérminimum felett kerestek, jelentősebb bérfejlesztést kellett végrehajtaniuk tavaly a vállalatoknak, hogy ne forduljon elő az, hogy nulla gyakorlattal rendelkező, pályakezdő munkavállaló ugyanannyi bért kap, mint a tíz éve ott dolgozó szakember.

Emiatt aztán a mediánkeresetek tavaly nemcsak az átlagkereseteknél, hanem még a minimálbér-emelésnél is jobban növekedtek, ami szerinte idén is előfordulhat. Így tehát nem zárható ki, hogy az alacsonyabb kereseti sávokban még mindig két számjegyű marad a béremelések üteme.

Ez tavaly jól látszott: ugyan a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal növekedett, és kettő között alakult az átlagos bérnövekedési ütem, végig 15 százalék fölött nőttek a mediánbérek, sőt, volt olyan hónap, amikor a 17 százalékot is elérte a dinamika. A vállalatok így próbálták meg kompenzálni azokat a munkavállalókat, akiknek a fizetésemelése nem tudta követni az inflációt, ezért reálbérveszteséget könyvelhettek el.

Ettől függetlenül a realitás az, hogy idén átlagosan 8 és 9 százalék között emelkedhetnek a bruttó bérek, ez következik abból is, hogy 2024-ben pont a két bérelem között volt az átlagos bérdinamika.

A szakszervezeti vezető kiemelte: az idei béremelésekre ráadásul rányomja a bélyegét, hogy a közszférában jelentős bérfejlesztések zajlanak, ami a Liga vezetője szerint az állami és önkormányzati társaságoknál egyaránt megfigyelhető. 

Ahogy korábban beszámoltunk róla, komplex, hároméves megállapodást kötöttek tavaly a munkaadók és a szakszervezetek, az alku részeként a minimálbér idén kisebb ütemben, 9 százalékkal emelkedett, majd 2026-ban és 2027-ben, amikor a gazdasági helyzet kedvezőbb lesz, 13, illetve 14 százalékkal tovább emelkedik.

A megállapodás értelmében a minimálbér 2025. január elsejével bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra ugrott. Ezzel a kötelező legkisebb munkabér nettója 193 400 forint, míg a szakmunkás minimálbéré 232 000 forint lett.

Mivel a hároméves bérmegállapodás végére a minimálbérnek el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, a kormány számításai szerint egy lépésre leszünk attól, hogy összejöjjön az ezer eurós minimálbér. Ez 2028-ra valósulhat meg, és addigra a bruttó átlagkereset is megközelítheti az egymillió forintot. A bérmegállapodás azért is lényeges, mert szavatolja, hogy a következő években is erőteljes bérkiáramlás legyen a magyar gazdaságban. A jelenlegi bérdinamika alapján idén 4–5 százalék között nőhet a fizetések vásárlóereje, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter úgy véli, a magyar gazdaság ezt a tempót képes fenntartható módon kezelni hosszú távon.