Novemberben az építőipari termelés a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése kilenc százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 8,2 százalékkal nagyobb volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a termelés két százalékkal elmaradt az októberitől.
– Az épületek építése nagyobb részben a vállalati szférához kötődött, a gyengébb teljesítmény így leginkább a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságnak tudható be, amely visszafogja a vállalatok beruházási hajlandóságát és kivárásra ösztönzi őket – nyilatkozta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Szerinte ezt tükrözi vissza, hogy az új rendelések itt is jelentősen, több mint harmadával csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A főcsoport rendelésállománya azonban még ezzel együtt is csak 2,1 százalékkal maradt el a 2023. novemberitől.
A szakértő szerint az építőipar teljesítménye kapcsán az idei évben a vállalati beruházások lesznek a döntőek. Kormányzati oldalról jelentős kereslet elsősorban az útépítések terén jelentkezik majd, amely már a szerződésadatokban is megjelenik, miközben lakossági oldalról is érdemben fokozódhat az igény lakásépítések és -felújítások végrehajtására.
Ez utóbbit a kormányzati intézkedések is ösztönözik, úgy keresleti, mint kínálati oldalról. A kérdés, hogy a vállalati oldalon mennyire oldódik majd az óvatosság, mennyire mernek majd a döntéshozók beruházásokba belevágni. Ennek kapcsán, habár a Demján Sándor-program elemei támogatják a kis- és középvállalati szektor fejlesztéseit, a szűk keresztmetszet továbbra is a külső kereslet alakulása jelenti. Javuló kilátások esetén az építőipari rendelések is érdemben felfuthatnak, amely a beszállítókon keresztül a feldolgozóipar több ágában is keresletet generálna.
– A hazánknak járó uniós források visszatartása szintén visszafogja az ágazat termelését. A korábbinál azonban kevésbé jelent már problémát a magas kamatkörnyezet és ennek kapcsán vélhetően kevésbé valószínű a vállalatok kivárása, hiszen a további kamatcsökkentésekre most előrelthatólag jó ideig várni kell – ismertette Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Jelezte: a szerződésállomány alakulása felemás képet mutat. A teljes állomány 14,4 százalékos növekedést, míg az új szerződések 51,1 százalékos visszaesést mutatnak. Ez utóbbi azonban a nagyon magas bázisidőszaki értékből ered, a mostani adat a korábbi évekhez viszonyítva nem tekinthető alacsonynak. Szerinte az idei évben az építőipar teljesítménye várhatóan pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez, amelyet az állami beruházások mellett segíthet a 21 pontos akcióterv több eleme is. Kérdés ugyanakkor az uniós források sorsa, amely 2025-ben is nagyban befolyásolja az építőipari keresletet és ezen keresztül a gazdasági teljesítményt. Szintén kérdés az építőipari árak alakulása: a forint gyengülése itt is nyomot hagy és az elmúlt években az ágazat mindig infláció fölötti áremeléseket hajtott végre, ez viszont visszafogja a keresletet.
