Ezt hozta az átfogó bérrendezés az egészségügyben

A szakorvosok ma Magyarországon a többszörösét kapják alapbérként annak, mint amit a 2010-es kormányváltás előtt kerestek. Alapvető változások történtek a rendszerben azóta, többek között szétválasztották a magán- és az állami ellátást, és kivezették a hálapénz intézményét is.

2025. 02. 07. 12:04
Illusztráció Fotó: PEXELS Forrás: Pexls
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kiszámíthatóbb életpályának, a béremelési programoknak és az egészségügyi ösztöndíjaknak köszönhetően tavaly négyezerrel több orvos és nyolcezerrel több szakdolgozó dolgozott az állami egészségügyben. A kormányzat átfogó béremelést hajtott végre, de nemcsak az orvosok, hanem  a szakdolgozók részére is, ennek egyik legfontosabb hozadéka, hogy jelentősen csökkent a szakemberek külföldre vándorlása. 

Mint azt korábban Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára elmondta: 2010-ben összesen 1200 milliárd forint volt az egészségügyre, 2024-ben viszont már 3200 milliárdból gazdálkodott az ágazat, az idei évben pedig tovább nőtt a büdzsé, meghaladta a 3700 milliárdot. Úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyarok egészségesebbek, a betegellátás jobb, az egészségügyi dolgozók megbecsültebbek legyenek. Csak az utóbbi években 540 milliárd forintot fordított a kormányzat az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére – fűzte hozzá.

A bérrendezés három lépésben zajlott a Magyar  Orvosi Kamara által javasolt összegekkel. A bérek rendezésének fontos előzménye a 2021. március 1-jétől életbe léptetett egészségügyi szolgálati jogviszony, amely szigorúan elválasztotta a magánellátást az államitól, az állami rendszerben dolgozó szakemberek további tevékenységét engedélyhez kötötte, megtiltotta az állami infrastruktúrát magánellátásra használni. 

Az orvosok bértáblába való sorolásakor már nemcsak a közszférában, hanem minden olyan egészségügyi jogviszonyban eltöltött időt figyelembe vesz, ami az orvosok szakmai tapasztalatát gazdagította, beleértve a külföldön, a szakmában töltött időszakot is. Ez a döntés hozzájárult ahhoz, hogy sok külföldön dolgozó orvos újra itthon folytatta a gyógyítást. 

Az egészségügyi szakemberhiány globális jelenség, nem kerüli el a hazai ellátórendszert sem, de az átfogó béremelés megállította az orvosok külföldre vándorlását. 

 

A gyakorlati időt figyelembe vevő orvosi béremelés valamennyi alkalmazottként dolgozó orvost, szakorvost, fogorvost és gyógyszerészt érintette. A polgári kormányzás teljes időtávlatát tekintve 2010-hez képest az egészségügyi béremelésre fordított források összege közel a duplájára nőtt. Ezzel az orvosok átlagos bére 2,197 millió forintra, a szakápolóké pedig 595 ezer forintra nőtt 2023-ban. Az orvosok mellett az ápolóknál is többlépcsős béremelési program zajlott. 2024 márciusában a szakdolgozók béremelésével folytatódott a fizetések növelése az egészségügyben, a cél az, hogy átlagos alapbérük elérje majd az orvosi átlagbér 37 százalékát.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.

 

 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.