A cégek egy része kihátrálna a home office-ból, de a munkavállalók ragaszkodnak hozzá

Bár tapasztalható némi visszarendeződés, három évvel a Covid-járvány lezárultát követően továbbra is világszerte sok cég támogatja az otthoni munkavégzést. Milyen érvek szólnak a home office mellett és ellene? Mi lehet a megoldás, ha nem az otthoni munka?

illusztráció Fotó: Shutterstock

Az utóbbi években jelentős változások történtek a távmunka terén Magyarországon. Az éppen öt évvel ezelőtt berobbant Covid rövid idő alatt világszerte átrendezte a vállalati kultúrát, amelybe azóta itthon is szinte teljesen bebetonozódott a részleges home office. Míg 2020 elején a hazai munkavállalók mindössze 1,1 százaléka dolgozott rendszeresen home office-ban, 1,8 százalék pedig alkalmanként, néhány hónap alatt ez az arány felugrott 9-10 százalékig – írja a Világgazdaság.

Tavaly a magyar munkavállalók 30 százaléka legalább alkalmanként dolgozott home office-ban / Fotó: Shutterstock

Változóban a home office trend

A lap szerint a Covid-járvány vége felé, 2022-re már a magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében, ebből 2,8 százalék csak otthonról, míg 7,8 százaléka vegyesen, otthonról és irodából végezte munkáját. Egy 2024-ben végzett országos reprezentatív kutatás szerint a magyar munkavállalók 30 százaléka legalább alkalmanként, 19 százaléka alkalmanként, 5 százaléka túlnyomórészt, 6 százaléka gyakran dolgozott otthonról. 

Az utóbbi időben azonban csökkenni látszik az otthoni munkavégzés aránya. Bár az irodai munkát végző munkavállalók szempontjából a cégek által felkínált juttatások között kiemelkedő helyen áll a home office lehetősége, úgy tűnik, a vállalatok tovább szigorítanának. Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben várhatóan folytatódik ez a tendencia – derült ki a Randstadt toborzási ügynökség nemrégiben publikált felméréséből. 

A 400 hazai vállalat közreműködésével készített elemzésből az látszik: bár a cégek 87 százaléka nem tervez változást, a 10 százalékuk a home office csökkentésén gondolkodik.

Tavalyhoz képest is tovább, 17 százalékra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kizárják az otthoni munkavégzés lehetőségét. A legtöbben, a kutatásban részt vevők harmada két nap home office-t kínál, négy napot szinte alig ajánlanak, öt napot pedig már senki sem. Teljesen rugalmas a munkahelyek 12 százaléka. A távmunkával kapcsolatos hazai álláspont tehát röviden: a munkavállalók akarják, a cégek inkább megtűrik, bár szigorítva. 

Világszerte tapasztalható némi visszarendeződés

Nagy port vert fel a múlt ősszel a hír, amikor az e-kereskedelmi óriás Amazon bejelentette: 2025 januárjától megköveteli dolgozóitól, hogy teljes munkaidőben térjenek vissza az irodába. A vállalat már 2023-ban visszaállította a heti háromnapos munkarendjét, amely a vezetőség szerint csak megerősítette azt a nézetet, hogy teljes visszatérésre van szükség.

Ezzel a lépéssel csatlakozott azon nagy amerikai cégek egyre növekvő listájához, amelyek visszatértek a heti ötnapos irodai munkarendhez. Ezek például a Boeing, a JPMorgan Chase – amelynél márciustól válik kötelezővé – és a UPS. A FlexIndex, a vállalati irodai politikát nyomon követő cég adatai szerint az amerikai cégek többsége azonban még mindig hibrid megoldásokat kínál.

Mi szól a home office mellett és ellene?

A munkavállalók szempontjából könnyű érveket találni az otthoni munkavégzés mellett. Nincs ingázás, kevesebbet kell utazásra költeni, saját tempóban dolgozhatunk, kevesebb a zavaró tényező, könnyebben tudunk koncentrálni, rugalmasabb az időbeosztás, amelybe beleférhet egészségesebb táplálkozás, gyakoribb mozgás is. Tehát növeli a munkavállalói elégedettséget, csökkenti a stresszt és hatékonyabb munkavégzést eredményezhet, ha megfelelően van megszervezve. 

A vállalatok világszerte és Magyarországon is több okot említenek azonban az irodai munkavégzés mellett. A leggyakoribb indok, hogy az irodai környezet lehetőséget biztosít az eszmecserékre, amelyek előmozdítják az innovációt és a kreativitást. Emellett a cégek úgy látják, a hatékonyság növelése szempontjából is előnyösebb: az irodai a munkavégzésnél ugyanis könnyebb a munkafolyamatok nyomon követése és a gyors döntéshozatal, ami javítja a termelékenységet. 

Szintén fontos érv a benti munka mellett az adatbiztonság és a technológiai infrastruktúra: hiszen bizonyos iparágakban az érzékeny adatok védelme és a speciális technológiai eszközök használata miatt elengedhetetlen az irodai jelenlét. Fontos még a mentális egészség és munka-magánélet egyensúlya, a munkavállalók számára az otthoni munkavégzés ugyanis elszigeteltséget okozhat, míg az irodai környezet strukturáltabb napi rutint és szociális interakciókat biztosít.

Ez lehet az ideális módszer

A munkavállalók és munkáltatók szempontjából is támogatható javaslat lehet a hibrid munkavégzés, amely egyre népszerűbb, mivel ötvözi az irodai és otthoni munkavégzés előnyeit, miközben minimalizálja azok hátrányait. A hibrid munkavégzés mellett szól:

• hogy a szabadabb időbeosztás növeli a munka-magánélet egyensúlyát, csökkentve a kiégés kockázatát.
• Segítségével nőhet a hatékonyság, hiszen egyes feladatokat otthon hatékonyabban lehet elvégezni.
• Jelentős költségmegtakarítást hozhat: a cégek kevesebb irodaterületet kell fenntartsanak, de munkavállalók is spórolhatnak a munkába járás költségein. 
• Fontos a tehetségvonzás és -megtartás szempontjából is: a rugalmas munkarend ugyanis vonzóbbá teheti a céget a fiatalabb generációk és távoli munkavállalók számára, miközben csökkenti a fluktuációt.

A hibrid modell tehát egy kiegyensúlyozott megoldás, amely egyszerre szolgálja a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit. A Profession adataiból az látszik, a hazai cégek közül is többen alkalmazzák ezt a munkarendet.

Ilyen például a Microsoft Magyarország, a Vodafone, vagyis az idei évtől One, az IT munkaerőpiacra specializálódott Bluebird, az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó Teladoc Hungary, az informatikával foglalkozó IP Camp, a mobilitási megoldásokat fejlesztő L-mobile Hungary vagy a munkaerő-közvetítő Grafton Recruitment.