Tavaly kényszerpályára került a Ciolaciu vezette kormány azzal, hogy a költségvetési hiánya elérte a GDP 8,65 százalékát. A román állam ilyen szintű túlköltekezésére az elmúlt húsz évben mindössze két alkalommal volt példa: a 2009-es válság és a 2020-as koronavírus évében.
A túlköltekezés persze nem véletlen: 2024-ben négy választást tartottak Romániában, a politikusok pedig osztogatással igyekeztek elnyerni a választók kegyeit: bő fél éven belül négyszer emelték a minimálbért, negyven százalékkal emelték a nyugdíjakat, és az állami béreket is jócskán megnövelték.
A decemberben megalakult új kormánykoalíció megszorításokkal próbálja kezelni a kialakult helyzetet.
Ennek jegyében januártól befagyasztották a nyugdíjakat, a béreket, a családi pótlékot, megemeltek több adókulcsot, bevezettek újakat, továbbá eltöröltek több adókedvezményt. Az üzemanyagok jövedéki adója 25 százalékkal emelkedett januárban, aminek hatására hatszáz forint fölé ugrott a benzin és a gázolaj ára.
A bejelentett intézkedéseknek azonnal meglett a hatásuk, a gazdasági hangulatindikátor, az ESI januárban 99,6 pontra mérséklődött, ami recesszióra utal Romániában. A 2010-es évek eleje óta csak kétszer volt pesszimistább hangulat, előbb 2010-es gazdasági válság idején, majd 2020-ban a koronavírus-járvány berobbanásakor.
A harmadik negyedévben éves alapon 0,3 százalékkal csökkent a kibocsátás, ami a harmadik legrosszabb GDP-adat volt az EU-ban. Az idei évre várható kilátások sem túl rózsásak, a román költségvetési törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 4,4 százalékos inflációval számol, miközben az átlagbérek már csak 6,1 százalékkal fognak növekedni, tehát alig másfél százalékos reálbér-emelkedés várható.
Ha mindez nem lenne elég, az ország adósságbesorolása is egyre lejjebb csúszik. A makrogazdasági fundamentumok ilyen szintű problémáit már a befektetők sem nézik jó szemmel.
A Fitch Ratings december közepén rontotta le a román szuverén adósosztályzat kilátását a legalacsonyabb befektetési kategóriának számító BBB szintre, ezzel egyetlen fokozatra került a bóvli kategóriától.
Tehát ha nem sikerül javítania a közgazdálkodás helyzetén, hamarosan már a befektetők is elfordulhatnak az országtól, ami további károkat okozhat.
Masszív eladósodás áll a román gazdaság elmúlt évekbeli növekedése mögött
Noha kétségtelenül jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül Románia az elmúlt évtizedben, valójában jókora eladósodásnak is köszönheti. Az Eurostat adatai szerint, miközben nálunk a nominális államadósság 2008 és 2023 között 19 553 milliárd forintról 48 858 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt, Romániában ez idő alatt megtízszereződött, 66 milliárd lejről 665 milliárd lejre. Ekkora adósságnövekedést senki nem produkált az unióban.
Többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, amely 2008-ben még a GDP 12,3 százalékát tette ki, 2023-ban 48,9 százalékát. 2025-ben pedig már a román kormány várakozása szerint a GDP 58,5 százaléka lehet, tehát alig 15 százalékpontos különbség várható a magyar és a román adósságmutató között.
Mindez azért lényeges, mert mi úgy tudtunk növekedni, hogy közben sikerült lefaragni az adósságunkból 15 százalékpontot a 2019-ig terjedő időszakban. Ennek is tudható be, hogy a korábbi négyszeres-ötszörös különbség gyakorlatilag eltűnt, és 15 százalékosra olvadt. Azaz a román teljesítmény főként eladósodásból fakadt.
A teljes cikk ide kattinva olvasható a Világgazdaság oldalán.
