A szankció mint korlátozó eszköz a múltban sem volt hatékony

Hosszú múltja van a Szovjetunió, illetve Oroszország elleni büntetőintézkedéseknek. A szankciók korábban sem nagyon váltak be: a CoCom-listát könnyedén megkerülte a Szovjetunió, az azt felváltó Wassenaar-megállapodásnak ma is tagja Moszkva és Kijev is.

Magyarországnak és Szlovákiának nem a 17. szankciós csomag, hanem az orosz gáz betiltása fájna igazán, beleértve az LNG-t is

Ma már nem létezik a CoCom, a gyakorlatban leginkább az ukrán háború kapcsán bevezetett szankciós intézkedéscsomagok kapcsán emlegetik. A Szovjetunió összeomlása után a hármas CoCom-lista 1993–1994-ben megszűnt. Felváltotta az 1996-tól működő Wassenaar-megállapodás, amely, akárcsak az elődjének tekintett CoCom, nemzetközileg nem kötelező érvényű. Ennek furcsaságai közé tartozott, hogy 

tagjai között még most is szerepel Oroszország – és egyetlen szovjet utódállamként Ukrajna. 

Egy-egy tagország képviselője egy-egy évre veszi át a bécsi székhelyű titkárság vezetését. Magyarország például – Molnár György nagykövet révén – 2023–2024-ben töltötte be ezt a posztot. A Wassenaar-megállapodás 42 tagállama az egyöntetűség elve alapján dönt. A döntés nemzetközi jogilag nem kötelező érvényű, csak politikailag jelent kötődést. 

Az (első) hidegháború idején, 1991-ig az úgynevezett szocialista országokat sújtotta a három CoCom-lista, amelyeken a katonai vagy kettős rendeltetésű árucikkek kivitelének az ellenőrzése, adott esetben tilalma szerepelt. 

Magyarország, amely különösen a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben egyfajta híd (vagy kapu) szerepet töltött be a két akkori világrendszer között, nem keveset tett azért, hogy a szovjet ipart, a hadiipari szegmenst ellássa a CoCom-listás termékekkel. 

Ezek közül fontosságban-pontosságban kiemelkedtek a korszerű fémmegmunkáló, számítógép-vezérelt (CNC) szerszámgépek, illetve kulcsfontosságú elemeik, például a vezérlési rendszereik (lásd például a Toshiba–Kongsberg-ügyet). A magyarországi külkeresek a rendszerváltásig kiváltképpen a számítástechnikai újdonságok Szovjetuniónak való átjátszásában jeleskedtek. 

A Wassenaar-megállapodás – szankciópolitika kontroll alatt

Ma a Wassenaar-megállapodás keveset szerepel a médiában. Oroszország elszigetelését, szankciókkal való sújtását az amerikai igazságügyi minisztérium (már a CoCom időszakában létezett) OFAC irodája koordinálja az amerikai elnök közvetlen felügyeletével. 

A Wassenaar-megállapodás a hagyományos fegyverzet és a kettős (katonai-polgári) rendeltetésű árucikkek, technológiák exportjának ellenőrzését szolgálja. 

A világhatalmak (USA, India, Oroszország, az EU) Kína kivételével tagjai a szervezetnek. A Wassenaar az ilyen ügyletek lebonyolításának áttekinthetőségét és a felelősségteljes ügyintézést szolgálja. A megállapodás névadója egy hollandiai, húszezer lakosú kisváros. Azon kevés nemzetközi szervezethez, megállapodáshoz tartozik, amely – egyelőre – túlélte az első hidegháború végét és a második kezdetét. A megállapodás kilenc áru- és technológiakategóriát kísér figyelemmel, például az elektronikát, az űrtudományokat, de a haditengerészet, a szenzorok, lézerek is önálló kategóriát alkotnak.