Már a Covid-járvány előtt is erőteljes volt az online kereskedelem kommunikációs hátszele, a járvány alatt pedig szinte csak ez a csatorna volt képes a fejlődésre, természetszerűleg minden arról szólt, hogy hasít az ágazat. A számok azonban azt mutatják, hogy itthon az online kereskedelem forgalmi aránya sokkal lassabb nő, mint ami a kommunikációból kivehető. A PwC a napokban publikálta a 2024-es e-kereskedelmi piac alakulásáról szóló elemzését, amivel a Magyar Nemzet is foglalkozott. E szerint 2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi piac 15 százalék árbevétel-növekedés mellett 1920 milliárd forint forgalmat érhetett el.
A statisztikai legfrissebb adatai szerint a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom 2024-ben 19 294 milliárd forint volt, a nagyjából háromezermilliárd forint üzemanyag forgalmat leszámítva, 16 274 milliárd forintnál állt meg a számláló. (Ebben benne van az online kereskedelem is, néhány százmilliárd híján, ami egyértelműen a harmadik országból, vagyis az EU-n kívülről érkező áru ellenértéke, a PwC szerint ez körülbelül 330 milliárd forintot tesz ki. Az uniós és belföldi e-kereskedelmi áruforgalom 1600 milliárd forint.) Ezt alapul véve a belföldi és uniós e-kereskedelmi forgalom a teljes hazai eladások tíz százalékát teszi ki, míg a harmadik országokból származó bevételekkel együtt számolva valamivel több mint 12 százalék.
A teljes forgalmat (mind online, mind kereskedelem összesen) tekintve pedig alig valamivel több mint tíz százalék az online eladások részaránya.
Ez a 2023-as adatokhoz képes nagyon csekély 1-1,5 százalékpontos részarány-növekedés, ami azt jelzi, hogy a magyar vásárlók továbbra is a hagyományos kereskedelmi csatornát tartják kiemelten fontosnak. A számokat jobban „megkaparva” az derül ki, hogy az online piac csekély növekedését a harmadik országból származó rendelések generálták, adott esetben a kínai webáruházak, amelyek megjelenése szemmel láthatóan szinte egyedüliként tágította a hazai e-kereskedelmi piacot. Ezzel egyébként mindössze annyi a probléma, hogy jellemzően nem keletkezik belőle itthon áfabevétel.
Ugyanakkor ez a teljes e-kereskedelmi piacra jellemző, sok múlik azon, hogy a megrendelt árut pontosan hol helyezik forgalomba – jó esetben van csak magyar nagykereskedő.
Ami az egész uniós e-kereskedelmi piacot illeti, ott is halovány az online piac részarány növekedése. A 2024-es adatok szerint az EU 27 tagországából számolt átlag 15 százalék, a britekkel együtt elérheti a 18 százalékot. Ez szintén csekély elmozdulás 2023-hoz képest. A legnagyobb részarányok Észak- és Nyugat-Európában mutatkoznak, a legkisebbek Kelet- és Dél-Európában. Magyarország nagyon átlag alatt mutatkozik, de ez az elmúlt évtizedben változatlan volt.
Fontos kiemelni, hogy ennek ellenére az uniós és a hazai e-kereskedelmi piac növekedése továbbra is nagyobb, mint a hagyományosé, és az online csatornák elfogadottsága is látványosan növekszik. Egyre többen, egyre nagyobb mennyiségben rendelnek online, és a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy 2030-ra az unióban az online eladások részaránya elérheti a harminc százalékot.
Kérdés persze, hogy a logisztikai háttér fenntartása hogyan változik.
A helyzet ugyanis az, hogy a futárszolgálatok, az áru mozgatása egyre bonyolultabb és egyre drágább. Mára az online értékesítés elvesztette a hagyományos kereskedelmi csatornákkal szembeni általános árelőnyt és a jövőben vélhetően egyfajta kényelmi szolgáltatássá válik, ami nagyban befolyásolja majd az online termékek árát is. Ez nagyon komoly gátja lehet (hacsak nem dolgoz ki egy-egy szereplő valami újabb kiszállítási technikát) a piac növekedésének.
Borítókép: Illusztráció, berlini bevásárlóközpont (Fotó: AFP/Jörg Carstensen)
