Zágráb először 2023 tavaszán vezetett be árstopot az alapvető élelmiszerekre és néhány, a hétköznapi életben nélkülözhetetlen termékre. A rendszert a horvát kormány sikeresnek értékelte, ezért most újabb negyven árucikkre terjesztik ki a korlátozást. Az intézkedés pénteken lép életbe, és olyan termékekre is vonatkozik majd, mint a túró, a vaj, a dió, az aszalt szilva és az ecet. De korlátozzák majd többek között a lekvár, a kávé, a tea és a fagyasztott hekk árát is – írta a Világgazdaság.
A kormány rendelkezésének értelmében ezeket a termékeket a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben egy helyen kell majd árulni. A rendelet azt nem részletezi, hogy milyen márkájú termékekre vonatkozzon az árstop, azt viszont igen, hogy ha a kijelölt termék elfogy, akkor a boltban kapható ugyanolyan, de esetleg drágább terméket kell majd hatósági áron forgalmazni.
A kormány az intézkedéssel egy időben az árstopos élelmiszerek áfáját is csökkentette. Az mostantól az eddigi 26 helyett öt százalék lesz. A lakosság örömmel fogadta az intézkedést, de sokan attól tartanak, hogy a kereskedők az elmaradt hasznot beépítik a többi termék árába. A fogyasztói szervezetek azt ígérik, hogy ha ez megtörténik, akkor ismét kiskereskedelmi bojkottot hirdetnek.
A horvátok először 2022-ben vezettek be árstopot az üzemanyagokra, amit egy időre eltöröltek, de 2023-ban újra életbe lépett a korlátozás. A kormány azóta tartósan 1,4–1,6 euró között tartja a gázolaj és a benzin árát. Az ármaximálást a jövedéki adók csökkentésével és a nagykereskedők haszonkulcsának korlátozásával oldották meg. A zágrábi kormány a legutóbbi ülésén azt mondta, hogy az üzemanyagokra vonatkozó intézkedést tartósan fenn fogja tartani. Ennek köszönhetően jelenleg egy liter benzin a horvát kutakon 1,52 euró, vagyis 617 forint, míg a dízel literenkénti ára 1,47 euró, átszámítva 596 forint.
Magyarországon is téma az egyes élelmiszerek drágulása. Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a minap felszólító levelet küldött több, az alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő érdekképviseleti szervezethez. A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.
Emellett a GVH figyelemmel kíséri az egyes termékláncokban, például a tojás vagy a tejtermékek esetében tapasztalható piaci folyamatokat, és indokolt esetben beavatkozik.
Rigó Csaba Balázs a felszólító levelekben azt írta, hogy az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése, illetve az érdekképviseletek által időszakonként kiadott, áremelésre javaslatot tevő, illetve azt szükségesnek minősítő közlemények között feltételezetten ok-okozati összefüggés áll fenn. A GVH elnöke ezért megfontolásra javasolta az egyes élelmiszerpiacokat érintő információcsere, illetve közleménykiadási gyakorlat felülvizsgálatát, és olyan módon történő módosítását, amely versenybarátabb módon érvényesíti a termelői, illetve feldolgozói érdekeket, és nem vezet összehangolt áremelésekhez, tekintettel arra, hogy ezek a fogyasztói árak jelentős emelkedését is okozhatják. A versenytörvény alapján a felszólító levél nem jelenti a jogsértés megállapítását. Az ilyen levelek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke jelezze aggályait a jogkövető magatartás elősegítése érdekében. A felszólító levél ugyanakkor lehet súlyosbító tényező is abban az esetben, ha a tiltott magatartás nem szűnik meg, és az ellen a GVH fellép.
