Kell-e tartania az szja-mentességet élvező anyáknak a bércsökkentéstől?

A kormány nemrégiben határozott arról, hogy kibővíti a családi adócsökkentési programot. A döntés értelmében a harminc év alatti édesanyák a teljes jövedelmükre igénybe vehetik az szja-mentességet. Ennek kapcsán egyre több aggódó véleménnyel lehet találkozni, amely feltételezi, hogy a munkáltatók ezt kihasználva esetleg csökkenthetik a béreket. De vajon van ennek valós alapja?

Az szja-mentesség miatt jogsértés lenne az édesanyák bérének csökkentése Fotó: AFP

A kormány családi adócsökkentési programjának részként októbertől a háromgyermekes, majd fokozatosan a kétgyermekes anyák is adómentességet élvezhetnek munkabérük után, január elsejétől pedig a teljes jövedelmükre szja-mentesek lesznek a harminc év alatti édesanyák is. 

Egyes anyákban felmerült az a félelem, hogy az adómentesség hatását a munkáltatók majd belekalkulálják és elvonják munkabérük csökkentése útján, ám ez a félelem nem megalapozott – fogalmaz Honyek Péter a PwC Magyarország igazgatója. 

A munkáltatókra ugyanis vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye, a diszkrimináció tilalma. Ezért a munkáltató nem tehet különbséget a három- vagy kétgyermekes anyák, illetve a többi munkáltató között a gyermekszám vagy az adómentességre való jogosultság alapján 

– mutat rá.

Indoklása szerint az adómentesség egy közjogi, az állam és a munkavállaló közötti kérdés, amely nem befolyásolja a magánjogi – a munkáltató és a munkavállaló közötti – kapcsolat, a munkaszerződés alapján járó munkabért. Ráadásul a munkabért a munkáltató egyoldalúan nem is tudja csökkenteni, hiszen ahhoz a munkaszerződés módosítása, és így a munkavállaló beleegyezése lenne szükséges – hangsúlyozza.

Ez alól az egyetlen kivétel, ha a felek nettó munkabérben állapodnak meg, amire a munkajogi szabályok lehetőséget teremtenek, de az ilyen szerződések rendkívül ritkák. Minden más esetben a munkáltató legfeljebb azt teheti meg, hogy az érintett édesanyák bérét nem növeli úgy, mint a többi munkavállalóét, de ez is jogellenes lehet – figyelmeztet.

Az intézkedés munkajogi szabályt sértene

A munkáltató ugyanis az elvégzett munka 

• természetét, minőségét, mennyiségét, 
• a munkakörülményeket, 
• a szükséges szakképzettséget, 
• fizikai vagy szellemi erőfeszítést, 
• tapasztalatot, felelősséget 
• és a munkaerő-piaci viszonyokat 

veheti figyelembe a munkabér megállapítása során. 

Ha tehát egy munkáltató ugyanazon munkáért nem ugyanazt a bért fizeti egy adókedvezményre jogosult anyának, mint a többi munkáltatójának, vagy ezen személyek bérét nem növeli ugyanazon mértékben, azzal munkajogi szabályt sért.

Ilyen esetben – ha azt a munkáltatóval nem lehet rendezni – a munkavállaló fordulhat a szakszervezethez, az üzemi tanácshoz, a Kormányhivatal Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályához, az alapvető jogok ombudsmanához vagy akár munkaügyi bírósághoz is.

Érdemes azt is tudni, hogy az elmúlt években három alkalommal is olyan adózási szabályok léptek érvénybe, amelyek meghatározott csoportok nettó bérét adózási kedvezmények útján jelentősen növelték. Ilyen változás volt:

1. a 25 év alatti fiatalok adómentessége 2022-től,
2. a négygyermekes anyák adómentessége 2020-tól,
3. a nyugdíj mellett munkát vállalók járulékmentessége 2019-től.

Amikor ezeket a mentességeket bevezették, akkor sem vált jellemzővé az, hogy a munkáltatók elvonták volna a dolgozók adó- vagy járulékmentességét. Ezért most sem várható, hogy a munkáltatók így járnak majd el – véli a PwC Magyarország igazgatója.

Visszatarthatja a munkáltatókat a jövőre életbe lépő uniós bértranszparencia rendelet

Szerinte további visszatartó erő lehet az, hogy Magyarországnak 2026. június 7-ig be kell építenie a magyar jogrendbe az EU azon irányelvét, amely elvárja, hogy a nők és férfiak bére közel azonos legyen (2023/970 EU Irányelv). E szabályok alapján a munkáltatók kötelesek lesznek a munkabéreket átláthatóvá, megismerhetővé tenni, másrészt meg kell tenniük a szükséges lépéseket akkor, ha a női és a férfi munkavállalók átlagos bruttó – ez esetben a kedvezmények nélkül számított – bérszintje között ötszázalékos vagy nagyobb bérkülönbség áll fenn.

Azoknak az anyáknak, akiket a fenti érvek sem győznek meg, egy egyszerű módszert ajánl. A háromgyermekes és kétgyermekes anyák kedvezményét is várhatóan úgy lehet majd év közben érvényesíteni, hogy az édesanya adóelőleg-nyilatkozatot tesz a munkáltatója irányába. 

Ha az érintett munkavállalók félnek attól, hogy a munkáltatójuk ezt a kedvezményt elvonja majd tőlük, akkor ne adjanak adóelőleg-nyilatkozatot, azaz ne értesítsék adóelőleg-nyilatkozat útján arról a munkáltatójukat, hogy jogosultak az adómentességre. Ha így járnak el, akkor a munkáltató az szja-t a normál szabályok szerint le fogja vonni tőlük, de azt a magánszemély majd visszakérheti az éves adóbevallásának a beadásakor. 

Így a háromgyermekes anyák nem 2025. októberétől, hanem legkorábban 2026. márciusában jutnak majd hozzá az adómentesség miatt megspórolt személyi jövedelemadóhoz.