A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi adócsomag tervezetét, amely számos adónemben tartalmaz módosításokat. – Az adócsomag egyik célja, hogy egyes, eddig kormányrendeletben szabályozott rendelkezéseket törvényi szintre emeljen, valamint igazodjon az uniós elvárásokhoz és a gazdasági környezet változásaihoz – emelte ki Módos András, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
Az adóvezető szerint a javaslat több területen is jelentős átalakításokat hoz.
A társasági adózás területén például kedvezően változnak egyes adókedvezmények feltételei, bővülnek az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettségei, valamint változik a globális minimumadó egy fontos részletszabálya is.
– A módosítások többsége már a kihirdetést követően hatályba léphet, ezért különösen fontos, hogy a vállalatok időben megismerjék a tervezetet és megfelelően reagáljanak az őket érintő változásokra – tette hozzá.
Ezek változhatnak jövőre
Az EY adónemenként összefoglalta, milyen változások várhatók:
- Ágazati és extraprofitadók törvényi szintre emelése:
Több, eddig rendeleti szinten szabályozott különadót, így például a hitelintézetek, biztosítók, kőolajtermék-előállítok és a kiskereskedelem adóterheit törvényi szintre emelik, így meghosszabbított, esetenként határozatlan idejű alkalmazási időszakkal számolnak. A biztosítóknak például megmarad a pótadófizetési kötelezettség 2026-ig. A hitelintézetek esetében a 2026. adóévre vonatkozó adóalapot a 2024. adóévi beszámoló adatai alapján kell meghatározni. Az adó mértéke húszmilliárd forint adóalapig nyolc százalék, az e feletti összegre pedig 20 százalék lehet. - Új tranzakciós illeték az e-pénzszámlákra:
A tervezet szerint jövőre a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjed az elektronikus pénzszámlák terhére végrehajtott műveletekre is, új kötelezettséget teremtve az érintetteknek. - Társasági adó, új bejelentési lehetőségek és kedvezően változó adókedvezmények:
Jövőre a határon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló társaságok 75 napon belül bejelenthetik a korábban szerzett részesedéseiket. A javaslat egyértelműsíti, hogy a leválás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és részleges nemteljesítés esetén az adóalap arányosan módosítható lesz. Emellett a K+F tevékenység után igénybe vehető adóalap-csökkentés felső határa 150 millió forintra nő. - áfa- és nyugtaadat-szolgáltatás: elhalasztott határidők, bővülő kötelezettségek:
Szintén jövő évtől, pontosan szeptember 1-jétől bővülnek az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettségei és a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás bevezetését is ugyanerre az időpontra halasztják. - Globális minimumadó és számvitel:
A globális minimumadó kapcsán változik a kiegészítő adóalanyiság bejelentésének határideje, és számviteli előírás jelenik meg a várható kiegészítő adófizetési kötelezettség passzív időbeli elhatárolására. Ez az új szabályozás a nemzetközi megfelelés és átláthatóság irányába tett lépés. - Fenntarthatósági jelentések halasztása:
Két évvel elhalasztják a fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését, így a vállalkozásoknak több idejük lesz a felkészülésre. - Személyi jövedelemadó, új családtámogatási kedvezmények:
Új kedvezmények lépnek hatályba a harminc év alatti anyák, a két- és háromgyermekes anyák, valamint a gyermekgondozási ellátásban részesülők számára. Az érvényesítési sorrend is módosul, igazodva a hatálybalépéshez. - Adóigazgatás, hosszabb ellenőrzési határidők láncügyletek esetén:
Új szabályozás vonatkozik a több adózót érintő láncügyletek ellenőrzésének határidejére. Ilyen esetekben az adóhatóság az ellenőrzési határidőt megbízható adózóknál 365 napra, de egyes esetekben akár 540 napra is, míg más adózóknál eleve 540 napra hosszabbíthatja.
Szakértők szerint, mivel az adócsomag jelenleg parlamenti vita alatt áll, további módosítások várhatók.
Az adócsomag részleteiről szóló korábbi tájékoztatón elhangzott: a mostani adócsomag nem érinti a kormány nagy adócsökkentési programját, amit négy külön törvényben kezelnek. A csed, gyed, örökbefogadó adómentességéről, a háromgyermekes anyák, a kétgyermekes, illetve a harminc év alatti anyák szja-mentességéről is külön jogszabály rendelkezik.
