Nagyobb a kereslet a klímás ingatlanokra

Az ország egyes térségeiben egyértelműen keresettebbek a klímával rendelkező ingatlanok, akár másfélszer nagyobb lehet rájuk a kereslet.

A klímás ingatlanok a legkeresettebb lokációkban érnek többet, de ennek földrajzi oka is van Fotó: Vémi Zoltán

A klímaberendezés ma már nem csupán kényelmi extra, hanem egyre inkább alapvető elvárás az ingatlanvásárlók részéről, különösen a nyári hónapokban tapasztalható tartós hőhullámok miatt. A vásárlók számára a klimatizált lakás nemcsak komfortot jelent, hanem egészségügyi szempontból is előnyt: az idősek, a kisgyermekes családok és a krónikus betegségben szenvedők számára például különösen fontos tényező – válaszolta lapunk megkeresésére a klimatizált ingatlanok iránti kereslet kapcsán Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

A klímás ingatlan egyértelműen többe kerül, viszont nem önmagában a légkondicionáló az árnövelő tényező, valószínűleg más felújításokat is végezhettek már előtte
(Fotó: Mártonfai Dénes)

A modern hőszivattyús rendszerek ráadásul télen fűtésre is használhatók, így a klíma energetikai és költséghatékonysági szempontból is értéknövelő. A klímás otthonokat a piac már nemcsak kényelmi szempontból, hanem mint fenntarthatóbb, energiahatékonyabb megoldásokat is előnyben részesíti, igaz, országrészenként eltérő mértékben.

A klíma megléte különösen fontos Budapesten, a Balaton és a Velencei-tó környékén, illetve az alföldi, dél-magyarországi településeken, ahol a nyári hőterhelés a legmagasabb. 

Budapesten a klímával felszerelt lakások ára átlagosan tizenöt százalékkal magasabb, a kereslet pedig akár 30–100 százalékkal is nagyobb lehet ezekre az ingatlanokra.

A klímabeszerelés költsége – jellemzően 250–500 ezer forint – tehát bőven megtérülhet, különösen egy több tízmilliós lakás esetén – tette hozzá Szegő Péter.

Ugyanakkor a klimatizált otthonok árszintje jóval magasabb, mint amennyiben a légkondicionálók beszerelése kerül, ennek az lehet az oka, amiről korábban írtunk, miszerint a klímás ingatlanokban más kisebb-nagyobb felújításokat is végeztek, vagyis valószerűtlen, hogy a ház vagy lakás beltere, gépészete évtizedek óta érintetlen lenne és csupán a nyári hűtéséről gondoskodtak volna.

Ugyanakkor a vidéki, hűvösebb klímájú és alacsonyabb jövedelmű térségekben (például Nógrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében viszont kisebb jelentősége van a klímának, ott nem mindenhol válik értéknövelő tényezővé. Igaz, ez a két térség az infrastruktúra és a településösszetétele miatt az ország olcsóbb lokációjának számít.

A klíma meglétét, pontosabban használatát a földrajzi fekvés mellett más is befolyásolja, mégpedig a természetes árnyékolás, különösen családi házak esetében, ahol nagyobb a kert és van hely faültetésre.

Az ilyen természetes hűtési megoldások nemcsak a nyári hőterhelést csökkentik, hanem növelik az ingatlan „zöldértékét”, ami egyre fontosabb szempont a környezettudatosabb vásárlóknál. Emellett hosszú távon csökkentik az energiafogyasztást, mivel mérséklik a légkondicionáló használatának szükségességét. A megfelelő szigetelés, árnyékolók, redőnyök és spaletták szintén sokat javítanak az energiahatékonyságon, és értéknövelő tényezőként jelennek meg a piacon – ismertette Szegő Péter.

Vannak olyan épületek is, ahová viszont nem lehet légkondicionálót felszerelni, 

a műemlékvédelmi szabályozás gyakran tiltja a kültéri egységek homlokzatra helyezését, ami technikai és jogi akadályokat gördít a klímaszerelés elé.

 Ez különösen társasházi környezetben és világörökségi helyszíneken jelent problémát.

Bár a történelmi értékű lakásoknak önálló vonzerejük van, a komfortigények növekedésével az ilyen ingatlanok hátrányba kerülhetnek azokkal szemben, amelyeknél egyszerűen megoldható a hűtés. A vevők egy része kompromisszumkészen elfogadja ezt, míg mások – különösen a fiatalabb, modern komfortot kereső csoport – elfordulhatnak az ilyen lakásoktól, hacsak nem kínálnak alternatív, rejtett hűtési megoldásokat (például mennyezeti hűtés, mobil klíma).