Magyarország egyik legkisebb vármegyéje, összességében a legolcsóbb térségek egyike, azonban kettősség jellemzi, a legalacsonyabb árú települések a keleti, míg a drágább részei a nyugati, délnyugati részén találhatók – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette azt is, miért számít csiszolatlan gyémántnak. Jelenleg Nógrádban nincsen olyan gazdasági-ipari aktivitás, zajló vagy elkészült beruházás, ami árfelhajtó tényező lenne, és a turizmus is kiaknázatlan lehetőségeket rejt, hiszen természeti adottságai kiválóak az idegenforgalomhoz, ám itt még nem található olyan kiépült turisztikai infrastruktúra, mint a Balatonnál, a Mátrában vagy a Tisza-tónál.
Fotó: Komka Péter
Az előbb felsoroltak tükröződnek az árakban is: a legdrágább települések a Váchoz, illetve Budapesthez közelebb esők, Berkenye, Szendehely és Rétság, ahol öt-hatszázezer forint között szóródnak az átlagos négyzetméterárak.
A megyeszékhely, Salgótarján pedig az olcsóbbnak számító keleti részben található. A szakértő rámutatott, mivel jelenleg nem a beruházások célpontja, iparvárosi hagyományait nem tudja kamatoztatni, ez is hozzájárul ahhoz, hogy Salgótarján a maga 270 ezer forintos átlagos négyzetméterárával Magyarország legolcsóbb megyeszékhelye legyen. (A második legolcsóbb Békéscsaba, ahol az albérletek átlagosan 95 ezer forintba kerülnek, míg Salgótarjánban az átlagár 110 ezer forint.)
Balogh László beszélt arról is, hogy Nógrád 131 településének közel felében az átlagos négyzetméterár nem éri el a kétszázezer forintot, a három legolcsóbb településen pedig a hetvenezret sem. Megjegyezte: ebben az infrastruktúrának is szerepe van, hiszen a megyét nem szeli át gyorsforgalmi autóút, ami javítaná, gyorsítaná az egyes települések megközelíthetőségét.
Bár elsőre nem úgy tűnik, van előnye is az alacsony(abb) áraknak. A megye 131 településéből 119-ben igényelhető a falusi csok, ez Nyugat-Nógrád ingatlanpiacán lendíthet, mégpedig azért, mert elérhető távolságban található Vác és nagyjából egy óra alatt a fővárosba is be lehet jutni. A szakértő rámutatott, Nógrádban azért érdemes kombinálni az elérhető támogatási formákat, mert a drágább részeiben is bőséges és megfizethető a választék, akár a legdrágább házak is megvehetők így. Ráadásul Balogh László felhívta a figyelmet egy érdekes folyamatra is: a megfizethetőség miatt
Pest megye északkeleti részéből többen költöztek Nógrád délnyugati csücskébe.
A másik hozadéka az alacsony áraknak, hogy itt lehet a legnagyobb megtérüléssel ingatlant vásárolni. Emiatt lehetséges az, hogy albérletek tekintetében Salgótarján csak a második legolcsóbb (Békéscsaba után), ugyanis itt a befektetők a kockázatot árazzák. Ehhez hozzájön, hogy a megyében kevés, mindössze pár száz a kiadásra hirdetett ingatlanok száma, az összlakosság pedig nagyjából kétszázezer fő.
A szakértő szólt végül az új építésű ingatlanok árazásáról is. Nógrádban kevés épül, ezek is inkább házak, ikerházak. A legdrágább, kilencszázezer forintos négyzetméterár Rétságot jellemzi, Pásztón és Berkenyén hat-hétszázezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálnak új építésű ikerházakat.
Nőtt a kereslet a lakások iránt
Az év elejéhez képest kicsit visszafogottabban, de így is 16 százalékkal nőtt a kereslet az eladó lakóingatlanok iránt márciusban – közölte az Ingatlan.com. Márciusban a honlap adatai alapján már a csok pluszos vevők is jóval aktívabbak voltak mint január-februárban, így ez az új támogatási forma is hozzájárulhat a lakáspiaci forgalom élénküléséhez. Szerinte a most piacra lépő vevők azt az előnyös helyzetet tudják kihasználni, hogy tavaly márciushoz képest is szélesebb kínálatból válogathatnak, miközben a lakáshitelek kamatai jelentősen alacsonyabbak. Csongrád-Csanádban messze kimagaslik a mezőnyből a kereslet alakulását nézve: márciusban majdnem ötven százalékkal többen érdeklődtek az eladó lakóingatlanok iránt, viszont a kínálat csupán tíz százalékkal nőtt.
