Történelmi csúcs a hitelpiacon

Történelmi csúcsokat döntött meg a lakossági hitelpiac májusban: a bankok egyetlen hónap alatt több mint 300 milliárd forint értékben folyósítottak nem folyószámla alapú hiteleket. A legmeglepőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek kitörő népszerűsége.

A személyi kölcsönök és a szabadfelhasználású jelzáloghitelek kamatai hasonlóak, előbbiek futamideje és felvehető összege is nőtt, ám a gyakran húszéves visszafizetési idő az utóbbiak mellett szól Fotó: Shutterstock

Történelmi csúcsra jutott a lakáshitelpiac, hiszen a 149 milliárd forintot közelítő kihelyezésre nem volt még példa korábban. Az év első öt hónapjában a lakossági ügyfelek már több, mint 666 milliárd forint értékben vettek fel lakáshitelt, ami meghaladja a teljes 2023-as év 595 milliárd forintos volumenét – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője a portál közleménye szerint. A személyi kölcsönök piacán is történelmi szint közelébe értünk: 150 millió forint híján a havi folyósítás elérte a 100 milliárdos értéket. Ez azt jelenti, hogy a bankok idén egyetlen hónap alatt több ilyen hitelt adtak, mint 2013-ban összesen.

A szabadfelhasználású jelzáloghitelt sem feltétlenül költik lakáscélokra az igénylők
(Fotó: Kurucz Árpád)

A szakértő szerint 2025-ben jó eséllyel a személyi kölcsön szerződések számát illetően is meghaladható a 2019-es rekordév forgalma, amikor 311 500 szerződést kötöttek az ügyfelekkel a bankok. Idén május végén már 134 500 személyi kölcsön szerződésnél tartunk, ami – egyelőre szerény, háromszázalékos mértékkel, de – időarányosan felülmúlja a 2019-es csúcsévet.

Az átlagos személyi kölcsön összege ugyanakkor némileg csökkent az előző hónapokhoz viszonyítva.

Az MNB adatsorában talán a legfurcsább tételt az jelenti, hogy két év után májusban ismét tízmilliárd forint fölé emelkedett a szabad felhasználású jelzáloghitelek folyósítása. Akkor ugyanis nagyon sokan jelzáloghitelből vásároltak inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP), hiszen a hitelkamat és az állampapír várható hozama közötti különbség komoly haszonnal kecsegtetett. Az ilyen célú befektetők egy jelentős része tért vissza egyébként az ingatlanpiacra, sokan jó eséllyel ezekben a hónapokban váltották vissza állampapírjaikat és zárták le a hitelszerződésüket, hiszen a jelenlegi infláció mellett ezek a papírok már masszív veszteséget termelnek.

Érdekes még a személyi kölcsönök maximális összegének és futamidejének változása, ha ugyanis ezeket nézzük, piaci alapon nem magyarázható a szabadfelhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet. Két példát is hoz a BiztosDöntés: az Erste és a CIB Bank 15 millió forint, az UniCredit, a Raiffeisen, az OTP, valamint Zöld személyi kölcsönénél a MagNet Bank pedig 12 millió forint összegű hitelt is ad, mindezt ráadásul akár tízéves futamidőre.

A kamatokat illetően sincs számottevő különbség a személyi kölcsön és a szabadfelhasználású jelzáloghitel között. Sőt, a CIB és az UniCredit például 7 évre 10,22, az Erste pedig 10,59 százalékos THM-mel adja a személyi kölcsönét, ennél jelenleg csak a Gránit Bank kínál olcsóbban – 9,29 százalékos THM-mel – szabadfelhasználású jelzáloghitelt. Ami az utóbbi típus mellett szól, az lényegében csupán a hosszabb futamidő.