Ha a különböző adórendszereket akarjuk összehasonlítani – az egykulcsos rendszert a sávossal–, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, nincs olyan adórendszer, amely minden szempontból a legjobb – mondta el lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője annak kapcsán, hogy kiszivárgott egy nem hitelesített dokumentum, ami alapján az feltételezhető, hogy a Tisza Párt újból többkulcsos, egész pontosan háromsávos személyijövedelemadó-rendszert vezetne be. A téma pedig azért aktuális, mert a legnagyobb állami adóbevételeket kitevő áfa csökkentése nem valósítható meg úgy, hogy más, akár ilyen módon kompenzálnák a kieső összegeket.
(Fotó: Balázs Attila MTI)
Egykulcsos vagy sávos?
A többkulcsos adórendszer kapcsán több gyakorlati probléma merül fel – ismertette Molnár Dániel. A legnagyobbat rendszerint a fekete-/szürkegazdaság erősödése jelenti. A magasabb adókulcsok mellett a munkavállalók és a munkáltatók is ösztönözve vannak arra, hogy a bérek egy részét eltitkolják, zsebbe fizessék ki. Ez pedig érdemben rontja a társadalmi igazságosságot, amelyet sokan a progresszív adórendszerek előnyeként tartanak számon.
Hasonló probléma merül fel, ha például a bérfejlesztés révén a munkavállaló bére a magasabb adósávba kerülne, és így az emelés egy jelentős részét elvinné a magasabb adóteher, emiatt előfordulhat, hogy a munkáltatók inkább nem is emelik a béreket. Ez a másik oka annak, ami több országban is megfigyelhető, kutatások is igazolják, hogy a sávhatároknál feltorlódnak a munkavállalók. Ez dolgozói szempontból is negatív ösztönzőt jelent, a többlet-erőfeszítéssel elérhető magasabb bér a magasabb adóterhek miatt nem vonzó. Így gyakorlatilag az adórendszer a legmagasabb képzettségű és termelékenységű munkavállalókat bünteti a gazdaságot előremozdító erőfeszítéseikért. De vállalati oldalon is ugyanígy problémát jelent, hogy a legtermelékenyebb munkavállalók érdem szerinti javadalmazása többletköltséget jelent.
Azonban nem csak a munkavállalói szempontok miatt versenyképtelenebb a többkulcsos adórendszer. Állami adminisztráció és adófizetői oldalról is többletterhet jelent a komplexebb adórendszer. Kutatások bizonyították: minél egyszerűbb egy adó befizetése, annál magasabb a hajlandóság is. Problémát jelent még, hogy a szabályozónak évente felül kell vizsgálni az adómértéket és igazítania a béremelkedés mértékéhez, különben a hideg progresszió esete áll fenn, amelyben a béremelést követően az adórendszer miatt csökkenhet valakinek a reáljövedelme – sorolta Molnár Dániel.
Európában rendszerint a többkulcsos adórendszer az elterjedt, a legtöbb ország ezt alkalmazza.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vonatkozó tanulmányából kiderül, az Európai Unió 27 tagállama közül csupán négyben alkalmaznak egykulcsos személyi jövedelemadót; hazánk mellett
- Észtországban,
- Romániában
- és Bulgáriában.
Észtországban 1994 óta van érvényben egyetlen személyi jövedelemadó kulcs, míg Európa-szerte számos országban sávosan adóztatva hajtják végre a progresszív adóztatást. Ennek értelmében a meghatározott sávok közötti jövedelemrészre az adott sávot terhelő adómérték az érvényes. Lehet azonban találni ellenpéldákat, például több nyugat-európai országot, ahol a teljes jövedelemre a sávra meghatározott adómérték érvényes. A hazai kiszivárgott tervezet az előbbit alkalmazná: évi hatmillió forintos jövedelem esetén ötmillió forint még a legalacsonyabb, 15 százalékos, míg az afeletti rész már a középső, 22 százalékos sávba esne.
Az unió több tagállamában egyébként a jövedelmeket terhelő adó függ a családi állapottól és a gyermekek számától.
Ilyen ország például Írország, Franciaország vagy Málta.
