A GVH megvizsgálja, mi az oka annak, hogy egy elsős kisiskolás évkezdése akár százezer forintos kiadással is járhat

Az árrésszabályozás nem fogja vissza a versenyt az élelmiszerboltok és a drogériák piacán, az árazás szabad – vélekedett lapunknak adott interjújában a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Rigó Csaba Balázs ugyanakkor elmondta: széles körű vizsgálatok zajlanak az élelmiszer-kiskereskedelemben, a hatóság eljárást folytat a hazai gyógyszer-nagykereskedőknél, emellett ellenőrzik azt is, vajon nem azért magasak-e a papír-írószer árak, mert a kereskedők és egyes áruházláncok jogellenesen beavatkoztak a piaci folyamatokba. Az elnököt az üres palackok visszaváltásáról is kérdeztük.

Fotó: Csudai Sándor

– Az elmúlt években meglehetősen sokat foglalkozott az inflációval, a bolti árakkal. Talán többet is, mint amennyit egy versenyhatósági elnöktől alapjáraton el lehetne várni.

– Ennek az az oka, hogy évek óta nincsen – mint mondta – alapjárat. Covid, aszály, háború, energiaválság – mind-mind olyan tényező, amely alapvetően befolyásolta, hogy a fogyasztók mennyiért vásárolhatják meg az alapvető cikkeket a boltokban. Ráadásul a hazai inflációt bizonyos időszakban egyes kiskereskedelmi szereplők profitéhsége is hajtotta. Ezt onnan tudjuk, hogy megvizsgáltuk, kimutattuk. Ki ne emlékezne a négyezer forintos trappista sajt időszakára: azokban a hónapokban egyes tejtermékekre a korábbi bruttó árrésbe épített nyereség ötszörösét tették rá a boltláncok. A kiskereskedelem fokozott versenyhatósági ellenőrzése azóta is tart, ahogy ma is él olyan kormányzati intézkedés, amely az árak megfékezését szolgálja.

– Maradjunk is ez utóbbinál! A kormány a közelmúltban jelentette be, hogy három hónappal meghosszabbítja az árrésszabályozást, vagyis számos keresett élelmiszerre és drogériai termékre csak meghatározott profitot tehetnek rá a boltok. Hogyan értékeli az intézkedést, miképpen hat az a versenyre?

– Verseny van, az árazás szabad. A meghatározott keretek között a multinacionális kiskereskedelmi láncok olyan árakat alkalmaznak az érintett termékeknél, amilyet csak akarnak. S lehetőségük nyílik arra, hogy megversenyeztessék a beszállítókat vagy éppen hatékonyabbá, gazdaságosabbá tegyék saját működésüket, így válva nyereségesebbé. Nem akarom persze elbagatellizálni a dolgot, az árréscsökkentés következtében származhat veszteségük a boltláncoknak. De a kiskereskedelem legnagyobb szereplői az elmúlt évek üzleti adatai és versenyhatóság tapasztalatai alapján egészen biztosan nem szorulnak sajnálatra.

– Milyen adatokra és milyen tapasztalatokra gondol?

– A piaci viszonyokról elég annyi, hogy a kiskereskedelem tavaly 8600 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az érték idén biztosan nőni fog, ráadásul az ágazat majdnem háromnegyed részben a nagy nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncok kezében van.

– Ez baj?

– Hogy szerencsés vagy sem, arról lehet vitatkozni, de a lényeg, hogy ha a multiknak megéri Magyarországon maradni és működni, akkor olyan nagy veszteségről csak nem lehet szó. Megemlítem azt is, hogy az élelmiszerüzletek esetében nem érvényesült az önkéntes árcsökkentés: az elszabaduló árak megfékezéséért a kormány kényszerbeavatkozás mellett döntött, amely szociális jellegű intézkedés volt. Előbb az ársapkák rendszere jött, amelynek valóban volt piactorzító hatása, de mivel az intézkedés átmeneti időre szólt és előre nem látható, kivételes piaci helyzetre reagált, indokolhatónak, elfogadhatónak számított. Most pedig az árrést szabályozza az állam, ami működésében és hatásában is teljesen eltér az ársapkától. Ilyen lépések bevezetésére több más ágazat mellett a gyógyszer-kereskedelemben sem volt szükség. Bár az ottani piaci helyzet speciális, hiszen alapvetően két nagykereskedő látja el a gyógyszertárakat, és a gyártók önkéntesen döntöttek az árkorlátozásról.

– Július 1-jétől 34 vény nélküli szabadáras és tíz vényköteles nem támogatott készítmény ára lett alacsonyabb. Ezzel a GVH-nak nincs dolga?

– Ezzel nincs. Sőt korábban magam is szorgalmaztam a gyógyszerek árának saját jogon történő mérséklését és az önkéntes csökkentést kifejezetten jónak tartom. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne folytatnánk vizsgálatot a két nagy gyógyszer-nagykereskedőnél. Felmerült ugyanis, hogy a gyógyszer-nagykereskedők olyan patikai együttműködési rendszert alakítottak ki, amellyel korlátozhatták a versenyt a gyógyszerbeszerzési piacon. Az üggyel jól haladunk, amint lezárul, tájékoztatjuk a közvéleményt.

– Kanyarodjunk vissza még egy kicsit az élelmiszerboltokhoz. Az imént mintha arra utalt volna, hogy a kiskereskedelmi láncoknál is tartanak ellenőrzéseket.

– Nem is egyet. A hat nagy multinacionális láncból ötnél zajlik jelenleg versenyfelügyeleti eljárás. Az okok különbözőek: van, ahol tiltott árrögzítés miatt vizsgálódunk, másnál tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat merült fel. Tehát akadnak problémák a szektor legnagyobb szereplőinél, amelyek előtt ugyanakkor nyitott a verseny. Ráadásul azt vettük észre, hogy piaci vetélytársaik leelőzésében egyes nagy láncok az online Árfigyelőt is bevetik.

– Az Árfigyelő lényegében arra szolgál, hogy egy internetes felületen a vásárlók összehasonlíthassák az egyes üzletek árait, megkeressék a legolcsóbb termékeket. A vevők mellett a cégek is itt figyelik a versenytársak árait?

– Nemcsak, hogy figyelik, de elemzik, és akár még reklámhoz is felhasználják. Jelenleg folyik eljárás úgynevezett piacelsőségi állítás miatt: egy lánc azt állította magáról, hogy bizonyos időszakban az ő árai voltak a legalacsonyabbak, közlését pedig az Árfigyelő adataira alapozza. Ellenőrizzük, hogy igaz-e. Ez az eset is mutatja, hogy az Árfigyelő – amelynek a szabályait a kormány határozza meg, de a GVH működteti – jó megoldás: egyszerre segíti a vásárlók eligazodását és fokozza a piaci versenyt. Az online rendszer jelenleg 140 termékkategória ötezer árucikkének naponta frissülő árait tartalmazza hat kiskereskedelmi lánc és három drogériahálózat összesen 1788 boltjából.

– A boltok kapcsán az egyik nyári hír az üres palackok visszaváltásának rendszeréről szólt. A szemét begyűjtését végző Mohu átalakította a finanszírozási rendszert: a kisebb cégek többet, a nagyobbak kevesebbet kapnak. A GVH-t megkeresték az ügyben?

– A Mohu koncesszió alapján nyerte el a hulladékgazdálkodási szolgáltatás nyújtására vonatkozó feladatot. A hulladékgyűjtési és kezelési koncesszió felügyelete alapvetően külön állami hatóság hatáskörébe tartozik. A GVH-nak ott lehet feladata, ahol a Mohu koncesszorként szabadpiaci feladatot lát el. A finanszírozási rendszer átalakításával kapcsolatban panaszt nem kaptunk.

– A papír-írószer kereskedelemmel annál inkább, a közelmúltban ugyanis a GVH eljárást indított. Mi ennek az oka? Kirívó piaci folyamatok ütötték fel a fejüket a tollak és füzetek területen?

– Vizsgálatunkkal éppen erre keressük a választ. Ami biztos, hogy az iskolakezdés időszakában a papír-írószer kereskedők jelentős forgalmat bonyolítanak le. Noha ingyenes a tankönyv, egy elsős kisiskolás évkezdése akár százezer forintos kiadást is jelenthet a családnak, ha a füzetek és az írószerek mellett a táskát, a tornaruhát is meg kell venni. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az árak ilyen nagyságát a normális piaci viszonyok vagy a verseny tiltott befolyásolása okozza. Több kiskereskedelmi láncra és beszállítóra is kiterjesztettük a vizsgálatunkat, amely egyébként egy panasz nyomán vette nemrég kezdetét.

– Ha már a panaszoknál tartunk: akadnak visszatérő ügyfeleik, ilyen például a Booking.com szálláshelyfoglaló oldal.

– Különféle globális szolgáltatást nyújtó világcégek ellen mostanában több vizsgálatot is indítanunk kellett. A múlt hónapban a Booking.com üzemeltetőjével szemben is vizsgálatba kezdtünk, mivel azt gyanítjuk, hogy a holland vállalkozás a szakmai gondosság követelményét sértő tájékoztatást nyújtott egyes díjairól, emellett megtévesztette a fogyasztókat bizonyos kedvezményekkel kapcsolatban. Nem ez az első alkalom, a GVH már több esetben is fellépett a Booking jogellenes magatartásával szemben.

– Ezek szerint az eddigi magyar eljárások nem rettentették el kellően a világcéget. Mi lehet ennek az oka? Kicsi ország, kicsi piac?

– Erre csak annyit mondhatok, hogy először a magyar versenyhatóság indított eljárást a Booking.com ellen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. A cég, miután sikertelenül támadta határozatunkat a bíróságon, kénytelen volt befizetni összesen két és fél milliárd forintot az államkasszába, majd egy utóvizsgálat végén további 382 millió forint bírságot is lerótt. Példánk nyomán aztán számos uniós tagállamban indítottak hatósági vizsgálatokat a holland cég kétes gyakorlatai kapcsán.

– A Temu ugyanúgy világcég és működését szintén megannyi kérdőjel kíséri.

– Kérdőjeleknél azért többről van szó. A GVH 2024 márciusában indított versenyfelügyeleti eljárást a kínai online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben. A Temu rendkívül agresszív kereskedelmi gyakorlatot folytat: gyakran megjelenő, figyelemfelkeltő reklámokkal igyekszik bevonzani a fogyasztókat. A vállalkozás nem egyszer kínál 95 százalékos vagy még nagyobb kedvezményt, azonban ilyen árengedmény a megjelenő találatok között nem szerepel. A sürgetés is gyakori: már csak négy termék maradt, majdnem elfogyott és így tovább. Érdekes, hogy a Temu az eljárásunk megindítása után jelentősen visszafogta agresszív gyakorlatait, mostanra azonban részben visszatért a régi megoldásaihoz. Ezeket értékelni fogjuk.

– Várhatóan mikor fejezik be eljárásukat?

– A versenyfelügyeleti eljárás keretében zajló tárgyalásoktól függően legkésőbb 2026 első negyedévében. A Booking és a Temu esete – akárcsak a kiskereskedelmi láncok és a gyógyszerkereskedők gyakorlatának vagy a papír-írószer terület vizsgálata – pontosan megmutatja a GVH alapfelfogását. Fellépünk a verseny tisztaságáért, egyúttal igyekszünk a versenyjog segítségével is védelmet nyújtani a társadalomnak, figyelve a családokra és a védtelen fogyasztókra. Megvédjük a magyarok érdekeit, számíthatnak a nemzeti versenyhatóságra.