A geopolitikai helyzetet figyelembe véve Magyarország energiaellátása a villamos energia, a földgáz és a kőolaj tekintetében is biztos lábakon áll, a nemzetközi együttműködés pedig felértékelődik. Gagan Deep Sharma, az indiai Guru Gobind Singh Indraprastha Egyetem professzora, nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettes lapunk megkeresésére a diverzifikáció erősödő szerepét hangsúlyozta és a lehetőségeket ismertette.
Szavaiból kiderül, a magyar energiamix kellően zöld, hazánk villamosenergia-rendszerének három strukturális pillére van: a paksi atomerőmű biztosította alaptermelés, a gyorsan növekvő naperőművi kapacitás (amely már meghaladja a 8 GW-ot), valamint az erős határkeresztező összeköttetések, amelyek lehetővé teszik a regionális kiegyenlítést. Jó időszakokban a naperőművek termelése már most is fedezi a nappali terhelés jelentős részét, és az átviteli rendszerirányító MAVIR megkezdte a hálózati szintű tárolás integrálását (Szolnokon egy 20 MW/60 MWh egység üzembe helyezése), hogy elkezdje kiegyenlíteni az időjárás-függőséget. Eközben egyes időszakokban Magyarország a naperőművi termelésből származó energiát exportálni is képes. A felsoroltak rövid és középtávon is megalapozzák az ellátásbiztonságot, feltéve, hogy a tárolási és rugalmassági kapacitások időben bővülnek. A kapcsolt rendszerek pedig energiabiztonságot tesznek lehetővé.
Földgáz tekintetében hazánk fizikai tárolókapacitása kulcsfontosságú erősség, mint írtuk, azért is, mert az ország méretéhez és szükségleteihez képest a tárolókapacitások bőségesek. A professzor elmondta, Magyarország hagyományosan túl is teljesíti az uniós tárolási célokat a tél előtt, stratégiai védőpajzsot biztosítva az ellátási sokkok és árrobbanások ellen. Az Ausztriával, Szlovákiával és Romániával meglévő összeköttetések alternatív európai gázközpontokhoz és áramlásokhoz biztosítanak hozzáférést.
Emellett a régió hálózata (beleértve a Balkánon/Török Áramlaton keresztül Szerbián és Bulgárián át érkező útvonalat) és az új, nem orosz szerződések (például Shell–MVM CEEnergy tízéves megállapodás 2026-tól) diverzifikálják a forrásokat és az útvonalakat, erősítve az ellátásbiztonságot még az ukrán tranzit fokozatos visszaesése mellett is. Ami a cseppfolyósított földgázt illeti, Lengyelország/Litvánia és Horvátország (Krk LNG-terminál) közvetetten bővítik a közép-európai lehetőségeket; a továbbítás a piaci likviditástól és az interkonnektor-kapacitásoktól függ. A diverzifikáció szerepe még inkább felértékelődik, hiszen bár a régióban hosszú távú Gazprom-szerződések léteznek, de a politikai és piaci trendek a fokozatos kivonás felé mutatnak – mutatott rá Gagan Deep Sharma.
