Települések önazonossága: messze nem teljes még a lista

Félszázra emelkedett azoknak a településeknek a száma, amelyek éltek az önazonosságvédelmi törvény adta lehetőségekkel. A lapunknak nyilatkozó szakértő rámutatott, messze nem végleges még a lista, nincsenek egységes okok és az eszköztár is sokrétű. Noha akadt egy-két elsőre megdöbbentő feltétel, nincsen hír arról, hogy bármelyik intézkedés a helyiek ellenérzését kiváltotta volna.

A legolcsóbb utca illetve ingatlan nem nagyvárosban található Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton

Balogh László egyúttal felhívta a figyelmet, kistelepüléseken az előírt önrész mértéke például magasabb lehet, 10–30 százalék közötti, egy húszmilliós ingatlan esetén 2-6 millió forint, egy hetvenmillió forintba kerülő budapesti ingatlan esetében az önrész összege akkor is magasabb lehet, ha a hányada kisebb. Az önrészhez felhasználható munkáshitel is, az ötezer fő alatti településeken pedig falusi csokkal is kombinálható az Otthon start – hívta fel a figyelmet.

Balogh László rámutatott, az önazonosságvédelmi törvény nem a helyben maradást gátolja, sőt pont a helyi kötődés (család vagy munkavégzés révén) jelent mentességet, hanem a természetes (mértékű) vándorláson felüli betelepülőket szűrik. Szintén a határok menti ingatlanok esetében számíthat az a tényező, hogy a magyar oldalon akár jóval alacsonyabb áron lehet házat venni, a település méretéhez képesti tömeges beköltözés pedig akár a nemzetiségi arányokat is megfordíthatja. Mint ismert, a törvény nem lehet kirekesztő, azonban egyfajta szűrőként hivatott működni, az eszköztár pedig elég széles, minden település egyedi „összeállításban” alkalmazhatja.