Települések önazonossága: messze nem teljes még a lista

Félszázra emelkedett azoknak a településeknek a száma, amelyek éltek az önazonosságvédelmi törvény adta lehetőségekkel. A lapunknak nyilatkozó szakértő rámutatott, messze nem végleges még a lista, nincsenek egységes okok és az eszköztár is sokrétű. Noha akadt egy-két elsőre megdöbbentő feltétel, nincsen hír arról, hogy bármelyik intézkedés a helyiek ellenérzését kiváltotta volna.

Az Otthon start hatása átfogó és orszgágos Forrás: Kállai Márton Szabad Föld

Ötvenre nőtt azoknak a településeknek a listája, amelyek valamilyen formában önazonossági rendelkezést vezettek be. Több olyan is van a listában, amelyek meglepetésnek számítanak, ugyanakkor az is meglepő, hogy olyanok viszont nincsenek a félszáz között, amelyek esetében számítani lehetett rá – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, az út elején járnak az érintett önkormányzatok is, az eddigi lista közel sem végleges, az persze jelzésértékű, hogy nem egészen két hónap leforgása alatt a hazai települések másfél százaléka alkalmazott valamilyen rendelkezést. Van olyan helység is, amelyik az elsők között lépett az önazonosságot védők közé, ám később ezt visszavonta.

Nincs egységes álláspont abban a tekintetben, hogy milyen okból és milyen intézkedéseket foganatosítanak az önazonosságvédelmi törvény adta lehetőséget kihasználó önkormányzatok, arról viszont nincs hír, hogy az érintett helyiek tiltakoztak volna
Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap

Nincs egységes álláspont abban a tekintetben, hogy milyen okból és milyen intézkedéseket foganatosítanak az önazonosságvédelmi törvény adta lehetőséget kihasználó önkormányzatok, és az sem kizárt, hogy a későbbiekben budapesti kerületeket is találunk majd a listában.

Az okok a legkülönbözőbbek, a határ menti települések a kulturális identitásukhoz és a magyar nyelv ismeretéhez ragaszkodnak, utóbbit Rajkán például elő is írják, és ehhez a községhez hasonlóan Győrújbaráton is másfél millió forintos egyszeri letelepedési hozzájárulást kérnek. Sok településen pedig az elővásárlási jog számít.

Balogh László rámutatott, találni meglepő feltételeket, ilyen például a nyelvismeret vagy a betelepülési hozzájárulás mértéke – a Nógrád megyei Hugyag például utóbbival került be a hírekbe, azonban eddig semmilyen információ nem látott napvilágot arról, hogy a helyiek tiltakoztak volna a településük vezetőinek döntése miatt. Azaz a helyiek érdekeinek védelmét célzó intézkedések ellen az ott élők idáig nem tiltakoztak, ez pedig jelzésértékű arra nézve, hogy kívülről teljesen más felhangja lehet egy-egy döntésnek, mint helyi lakosként.

A szakértő hozzátette, az ingatlanpiaci hatásokat még nehéz mérni, és egyúttal rámutatott, a mentességet élvezők köre is elég széles. Kiemelte az Otthon startot, ami országos és állami támogatású konstrukció, azaz az első ingatlanukat vásárlókra az önazonosságvédelmi törvény nem is vonatkozik, ha mégis valamilyen formában van hatása, az inkább pozitív, hiszen nincsen például elővásárlási jog és betelepülési hozzájárulás sem, amik a gyakrabban hozott intézkedések közé sorolhatók.

Balogh László egyúttal felhívta a figyelmet, kistelepüléseken az előírt önrész mértéke például magasabb lehet, 10–30 százalék közötti, egy húszmilliós ingatlan esetén 2-6 millió forint, egy hetvenmillió forintba kerülő budapesti ingatlan esetében az önrész összege akkor is magasabb lehet, ha a hányada kisebb. Az önrészhez felhasználható munkáshitel is, az ötezer fő alatti településeken pedig falusi csokkal is kombinálható az Otthon start – hívta fel a figyelmet.

Balogh László rámutatott, az önazonosságvédelmi törvény nem a helyben maradást gátolja, sőt pont a helyi kötődés (család vagy munkavégzés révén) jelent mentességet, hanem a természetes (mértékű) vándorláson felüli betelepülőket szűrik. Szintén a határok menti ingatlanok esetében számíthat az a tényező, hogy a magyar oldalon akár jóval alacsonyabb áron lehet házat venni, a település méretéhez képesti tömeges beköltözés pedig akár a nemzetiségi arányokat is megfordíthatja. Mint ismert, a törvény nem lehet kirekesztő, azonban egyfajta szűrőként hivatott működni, az eszköztár pedig elég széles, minden település egyedi „összeállításban” alkalmazhatja.