Már több tucat település élt az önvédelem jogával – itt vannak a részletek

Noha egyelőre elenyésző a betelepülést korlátozó döntések száma, de a jogszabály megteremti a keretet, hogy jogállami döntéseket hozzanak az önkormányzatok – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádióban. Eddig harminc település döntött úgy, hogy védi önazonosságát.

Navracsics Tibor: Nem határoltuk be, hogy milyen típusú döntéseket várunk Forrás: MTI/Kiss Dániel

Július elsején lépett hatályba a helyi önazonosság védelméről szóló törvény. Azóta a jogszabály alapján több településen, egész pontosan harminc helyen döntöttek úgy, hogy védik önazonosságukat, nem egy esetben elsőre szokatlan, de törvényes feltételt meghatározva. A legutóbbi hír szerint Rajkán döntöttek úgy, hogy másfél millió forintot kell fizetnie annak, aki ott kíván letelepedni. Sátoraljaújhelyen magyar nyelvtudáshoz, Újlengyelben legalább egyéves munkaviszonyhoz, vállalkozói státushoz vagy tanulói jogviszonyhoz, Taktaharkányban pedig középfokú végzettséghez kötötték a betelepülést. A lista tehát változatos, a jogszabály ugyanis számos lehetőséget kínál az azonosságvédelemre, a beköltözések szabályozására, lassítására. Ezek között dominásan jelenik meg az önkormányzati elővásárlási jog alkalmazása, a betelepülési hozzájárulás megkövetelése, vagy épp a lakcímbejelentés feltételhez kötése, hiszen például a budapesti agglomerációban is az egyik legnagyobb problémát épp az jelenti, hogy a népesség növekedésével nem tart lépést a közszolgáltatási infrastruktúra – ivóvíz, szennyíz, közlekedés – korszerűsítése. Érdekes egyébként, hogy nem a főváros vonzáskörzetében lévő települések alkalmazták ezeket az eszközöket, Pest megyében mindössze hárman éltek vele.

Települések önazonossága – nem a középső országrészben van a legtöbb ilyen helység, határközeli falvakban viszont több helyen alkalmazzák
Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Pesti Tamás

„Nem határoltuk be, hogy milyen típusú döntéseket várunk – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádióban. Navracsics Tibor szerint az intézkedések azt mutatják, hogy Magyarországon erős önkormányzatok vannak, ahol a helyi ügyeket meg tudják vitatni és döntéseket tudnak hozni, és ez elégedettséggel tölti el, hiszen a törvény célja az volt, hogy amikor egy helyi közösség úgy érzi, problémaként jelentkezik számára a betelepülők „sokasága”, akkor erre valamilyen jogállami választ tudjon adni. És bár az önkormányzatok is tapogatják a határait ennek a jogállamiságnak, kialakul a rendeletek gyakorlata. Az alkotmányellenes rendelkezéseket vissza kellett vonni, alaptörvényes minden olyan, ami valamiféle diszkriminációt tartalmaz – jegyezte meg.

Jelentkezhetnek olyan problémák, ahol maga a gyakorlat válhat diszkriminatívvá,

 vagyis figyelni kell magát a jogalkalmazást is.

A rajkai rendelet kapcsán, miszerint az odaköltözőnek hatvan napon belül meg kell szüntetnie külföldi lakcímét, a miniszter azt mondta, önmagában a szabad mozgást ez nem sérti, mert bárki bárhová költözhet. Egyúttal felhívta a figyelmet arra a körülményre, ami miatt a határközeli települések elkezdték alkalmazni az önazonosságvédelmi törvényt: önmagában a betelepülési hozzájárulás meghatározása arra való válaszkeresés, hogy a Pozsonyból nagy mennyiségben Rajkára költözők az ottani infrastruktúrára olyan terhelést jelentenek, amivel már nem bír az adott közösség vezetése, és ez a betelepülési hozzájárulás segíthet ahhoz a településnek, hogy korszerűsítse az infrastruktúráját – fogalmazott.

A határközeli települések esetében azt is fontos tudni, magyar oldalon olcsóbbak az ingatlanok, ez indokolhatja a megnövekedett keresletet, egyik önazonosságvédelmi eszköz lehet még a már említett magyar nyelvtudás megléte.