A számvevőszék elnöke szerint ez az igazság Magyarországról és az uniós pénzekről

Az utóbbi 15 évben Magyarországon nőttek a reálkeresetek, az uniós átlagnál kétszer nagyobb ütemben, 26 százalékkal bővült a foglalkoztatás, a Covid évének kivételével jelentősen csökkent hazánk államadósság-mutatója és az EU átlagánál kétszer nagyobb, 40 százalékos GDP-bővülés történt. Ennek ellenére eluralkodott a „minden rossz”-szemlélet, pedig lenne mire büszkének lenni – foglalta össze az elmúlt másfél évtized eredményét Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Magyarország a kihívások ellenére abszolút és elvitathatatlan makrogazdasági sikerekkel bír, ezt az érdemet pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint egyes sajtótermékek gyászjelentései sem tudják kicsinyíteni. Windisch László úgy fogalmazott: az állandó negativitás, a „minden rossz” mentalitás helyett a gazdasági mutatókat tekintve jó lenne végre a tényeket nézni – írta meg a Világgazdaság.

A számvevőszék elnöke szerint gazdasági téren van mire büszkének lennünk 
(Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Erős állítások a magyar gazdaságról

Az Állami Számvevőszék elnöke a Közgazdász-vándorgyűlésen bemutatta az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének átszervezését, annak folyamatát és a célokat, emellett igyekezett árnyalni a magyar gazdaságról nemzetközi színtéren kialakult képet. Windisch László az eseményen úgy fogalmazott,

ami a gazdasági eredményeinket illeti, bőven van mire büszkének lenni. 

Az elmúlt 15 évben Magyarországon

• nőttek a reálkeresetek, 
• az uniós átlagnál kétszer nagyobb ütemben, 26 százalékkal bővült a foglalkoztatás,
• a Covid évének kivételével jelentősen csökkent hazánk államadósság-mutatója, 
• az EU átlagánál kétszer nagyobb, 40 százalékos GDP-bővülés történt.

Windisch László úgy látja, hogy ennek ellenére Magyarországon eluralkodott a minden rossz típusú szemlélet, amelyben az elnök szerint a közgazdászoknak és a sajtónak is óriási a felelőssége. 

Vannak csak olyan sajtótermékek, hogy ha csak azt olvasnám, már nem állnék itt, mert felvágtam volna az ereimet. Aztán csodálkozunk, hogy a bizalmi index úgy alakul, ahogy 

mutatott rá.

„Persze ez lehet egy politikai eszköz is bizonyos oldalon, de legyünk a felelősség tudatában, hogy amikor a „minden rosszizmust” építjük és semmi nem jó, akkor ezzel determináljuk a jövőnket, önbeteljesítővé tudnak válni, miközben pedig van mire büszkének lenni.

Reálértéken sokkal több forrás áll rendelkezésre ágazati bontásban 2010-hez képest

Az ÁSZ-elnök szerint ha reálértéken nézzük, hogy melyik ágazat, mennyit költhet el, akkor messze nem igaz, hogy itt minden le lett rohasztva, minden rossz: 

2010-hez képest a különböző ágazatok reálértéken sokkal többet költhetnek. A sokat szidott egészségügy például 19 százalékkal, évről évre többet használhat fel reálértéken, ez 488 milliárd forintot jelent éves szinten

– hangsúlyozta az ÁSZ-elnök. 

Windisch László a fenntartható költségvetésről szólva emlékeztetett, hogy az unió 2021 januárja óta alkalmazza a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet, álláspontjuk szerint az uniós költségvetés fokozott védelmet élvez azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése hátrányosan érinti vagy veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Az ÁSZ-elnök szerint az, hogy néhány civil szervezet szaván múlhat ezermilliárdok sorsa és eshet el az uniós pénzektől hazánk, tűnhet politikai kérdésnek, de könnyen válhat szakmai, tervezési, költségvetési kérdéssé. 

Hozzátette: az Európai Bizottság által előterjesztett uniós költségvetési javaslat valamennyi forrás kifizetését jogállami feltételek teljesüléséhez kötné, amelyet gazdasági szempontból borzasztóan aggályosnak tart, ugyanis amint az látható, a jogállamiság mint kritériumrendszer az az objektivitástól nagyon távol van. 

Hihetetlen tervezési kockázat épül be a teljes uniós büdzsébe azáltal, hogy egy teljesen megfoghatatlan és nyilvánvalóan politikailag vezérelt véleményeknek kellene megfelelni ahhoz, hogy tervezni tudjunk a forrásokkal

 – húzta alá. 

Megjöttek az uniós források, és még csak térdre sem kellett borulnunk érte Két teljesen eltérő ideológia: Magyar Péter szerint csak úgy lehet hazahozni az uniós forrásokat, ha behódolunk Brüsszelnek, míg a kormány ismét megmutatta, hogy ez nem igaz. Rétvári Bence szerint ez annak is bizonyítéka egyben, hogy Brüsszelben csak politikai eszköz a jogos források visszatartása.