Már az osztrákok is a magyar jegybanktól tanulnak

Kandrács Csaba hat év után búcsúzik a jegybanktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős leköszönő alelnök egy interjúban többek közt beszélt a Sberbank ügyéről, Lázár János és Csányi Sándor nyilvánosság előtt zajló pengeváltásáról, de a pénzügyi szektorba újonnan berobbanó nem hagyományos szolgáltatókról is, mint amilyen a Revolut.

Fotó: Hegedüs Róbert Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Megfelelő döntés a megfelelő pillanatban

A leköszönő alelnök arról is beszélt: a humán tőke megerősödése mellett innovációk sora indult. A zöld pénzügyek témáját is zászlójára tűzte a jegybank, megelőzve nemcsak a közép-európai régiót, hanem sok nemzetközi szereplőt is. Mára odáig jutottunk, hogy külföldről jönnek ide tanulni. Amikor az osztrák jegybank egyik vezetője azt mondta: 

Magyarország sok téren Ausztriát akarja utolérni, de a zöld pénzügyekben ők járnak ide tanulni

Ennél nagyobb elismerést nehéz elképzelni – jegyezte meg Kandrács.

A Sberbank esete mindenesetre példátlan volt: ekkora nemzetközi intézmény ritkán kerül válságba egyik napról a másikra  – mutatott rá, hangsúlyozva: a problémát határozottan és profin kezelték, a megfelelő döntést a megfelelő pillanatban meghozva. Így a történet végelszámolással zárult és nem felszámolással, aminek köszönhetően egy éven belül mindenki visszakapta a pénzét. Mindez ráadásul jótékony hatással volt a közbizalomra is. Márpedig ebben a szakmánkban a bizalom a legfontosabb – szögezte le.

Kell idő, hogy letisztuljon a kép

A jegybank alapítványai kapcsán a volt alelnök arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank és az alapítványok működésüket tekintve egymástól teljesen független szervezetek. A jegybanknak nem volt és most sincs beleszólása az alapítványi vagyongazdálkodásba, jogi értelemben sem. Az MNB-n belül természetesen a felügyeletnek nem volt lehetősége vizsgálni az alapítvány működését. Most nyomozás zajlik, ennek a végét meg kell várni – húzta alá.

A különböző befolyásolási kísérleteket érintő kérdésre válaszolva Kandrács elmondta: több a mítosz, mint a valóság. Direkt kérést soha nem kapott, sem az MNB-n belülről, sem a politikától. 

A felügyelet szakmai alapon működött és működik. Ez volt a kulcs. Nem voltak kedvencek. Aki letért a helyes útról, azt visszatereltük – ha kellett, finoman, ha kellett, határozottan. Aki pedig nem illett a rendszerbe, azt kitessékeltük. A felügyelőkre azt szokták mondani: ők azok, akik a buliban elveszik a puncsot

 – közölte.

Hogy hogyan lehet egy olyan nyílt konfliktust a különböző szereplők közt kezelni, mint amilyen Lázár János és Csányi Sándor csörtéje volt, a volt MNB-alelnök kifejtette: a pénzügyi rendszerben sokféle ember van, sokféle habitussal. Mindenki értékeli, ha normális hangnemben, logikusan, elejétől a végéig felépítve mutatnak be egy érvrendszert. Lehet, hogy nem értenek vele egyet – de ha a jogszabályi rendre épül, azt elfogadják – fűzte hozzá.

Vitán felül áll, hogy a 2010-es évek az elmúlt száz év egyik legjobb évtizede volt a magyar gazdaságban. A kérdés inkább az, lehetett volna-e még jobb. A jegybank sokat hozzátett ahhoz, hogy a 2010-es évek sikeresek legyenek, és ahhoz is, hogy a 2020-as válságos években sok mindent megőrizzünk ebből – fogalmazott a szakember, megjegyezve: az, hogy az intézmény első számú vezetője hogyan menedzselte az utolsó időszakot, most még nem ítélhető meg objektíven. Kell idő, hogy letisztuljon a kép.

A Revolut is érzi: lépnie kell

A jövő kockázatait firtató kérdésre válaszul Kandrács Csaba úgy fogalmazott: nagy, rendszerszintű veszélyt most nem lát, a szektor minden mutató alapján jobb állapotban van, mint 2019-ben volt. A válságok ellenére stabilabb lett, azonban az egyik fő kihívás a digitális átállás, hiszen hihetetlen tempóban zajlik, új szereplők tűnnek fel a semmiből, régi piacokat forgatnak fel. Ez lehetőség, de egyben veszély is. Az árnyoldal a kiberbűnözés, a Covid felgyorsította a digitális világ használatát, az applikációk mögött a biztonság néha háttérbe szorult – emelte ki.

Erre volt válasz a KiberPajzs program és az 5 csapás intézkedéscsomag – a központi visszaélésszűrő rendszer, szorosabb monitoring, zéró tolerancia a csalókkal szemben. Ezeket következetesen végig kell vinni. Ha egy piaci szereplő nem kezelné megfelelően e problémákat, az a közbizalmat áshatja alá – mondta a volt alelnök. 

Egyúttal figyelmeztette a fogyasztókat, hogy körültekintően használják a Revolutot, hiszen annak jelenleg nincs magyarországi licence, vagyis a magyar felügyelet sem fogyasztóvédelmi, sem bankfelügyeleti szempontból nem ellenőrizheti. Ezt is mérlegelni kell, mielőtt valaki a megtakarításai nagy részét ott tartja. Azonban a jó hír, a Revolut is érzi: lépnie kell. Egyre komolyabban szó van arról, hogy fióktelepként megjelenik Magyarországon. Mindez azt jelzi: ezeknek a startupoknak előbb-utóbb konszolidálódniuk kell, és nyitniuk a klasszikus szabályozók, felügyelők felé, ha hosszú távon fenn akarnak maradni. 

A teljes interjú az Index.hu-n olvasható.