Hat év után búcsúzik Kandrás Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ennek apropóján az Indexnek adott interjújában elmondta, nagy segítséget jelentett, hogy alelnöki kinevezése előtt három évig ügyvezető igazgatóként már a felügyeleti területen dolgozott, így sejtette, mi várhat rá, de természetesen vannak olyan események, amikkel nem lehet előre számolni. A felügyelés lényege, hogy folyamatosan nyomon követik a szektor szereplőinek működését, valamint időszakonként átnézik az intézményeket, feltárják a kockázatokat, rangsorolnak, és döntenek az eszközökről, melyekkel meg lehet szüntetni vagy csökkenteni lehet azokat, beleértve azt is, mikor kell a jegybanknak beavatkoznia.

A piaci szereplők sok döntésük előtt előbb a jegybankot kérdezik meg
Kitért rá, hogy a Sberbank nem a saját problémái, hanem a háború nyomán nehéz helyzetbe került anyavállalata gondjai miatt jutott válságos helyzetbe. Még visszább ugorva az időben: 2020 márciusában jött a Covid. Azokban az időkben olyan alapvető dolgokat kellett biztosítani, mint hogy működjenek az ATM-ek az országban, legyen bennük pénz, és hogy a piacok és az ügyfelek is érezzék: a szabályozó és felügyelő intézmények a válság idején is a helyükön vannak – fűzte hozzá a volt alelnök.
Aztán jött az energiaválság, a háború, az inflációs sokk. Az USA-ban az ottani jegybank, a Fed pár százalékos alapkamat-emelése is kisbankokat döntött be. Magyarországon ehhez képest a pénzügyi rendszer stabilitását, erejét mutatja, hogy a piaci szereplők az alapkamat jóval nagyobb változásai mellett is biztonságosan működnek. Sőt a pénzügyi szektorok tovább erősödtek, de nemcsak
- a bankok, hanem
- a biztosítók,
- pénztárak
- és a tőkepiac is
– fejtette ki, megjegyezve: büszke rá, hogy 2019-hez képest ma minden szektor stabilabb, egészségesebb állapotban van a múlt kihívásai ellenére is.
Arra a kérdésre reagálva, melyik időszak volt a legnehezebb, Kandrás Csaba elmondta: azt követően, hogy 2013-ban a felügyelet beolvadt az MNB-be, lépésről lépésre felállt egy ütőképes szakmai csapat. A jegybank mindig erős szakembergárdát alkalmazott, de a jelenlegi állomány kiemelkedő – mutatott rá. Meglátása szerint ennek köszönhetően a felügyelőkre nem csupán ellenőrként tekintenek az intézmények, hanem partnerként is. A piaci szereplők sok döntésük előtt előbb az MNB-t kérdezik meg, és csak utána lépnek. Ez tíz éve elképzelhetetlen lett volna – szögezte le.