Óriási meglepetés a magyar költségvetésben, megugrottak a bevételek, javult az egyenleg

Javult az állam pénzügyi mérlege. 2025 első félévében a költségvetés a GDP 0,7 százalékának megfelelő hiányt mutatott, viszont a második negyedévben már 2,2 százalékos többletet ért el – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A fő kérdés az volt, hogy a hiányt sikerült-e lejjebb faragni a tavalyi szinttől vagy az emelkedett. Ehhez képest nemhogy a hiányt sikerült csökkenteni a tavalyi második negyedévet jellemző 2,3 százalékos szintről, de egy 2,2 százalékos többletet produkált a költségvetés – mondta az elemző.

A Tisza Párt adóemelési tervei súlyos csapást jelentenének a vállalkozásoknak. Fotó: NurPhoto via AFP

2025 első félévében a kormányzati szektor 310 milliárd forintos hiánnyal zárt, ugyanakkor a második negyedévben már 480 milliárd forintos többletet ért el. A bevételek látványosan gyorsabban nőttek, mint a kiadások, így a költségvetés, az államháztartás helyzete jelentősen javult az előző évhez képest. Az előzetes adatok szerint 310 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2025. I. féléves hiánya. A 2025. II. negyedévi többlet 480 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Javult a költségvetés egyenlege a KH szeptemberi jelentése szerint. Fotó: Shutterstock

A költségvetés részleteit tekintve az első félévben a központi kormányzat 534,8 milliárd forintos hiányt mutatott, amit részben ellensúlyozott a helyi önkormányzatok 136,6 milliárdos, valamint a társadalombiztosítási alapok 88,2 milliárdos többlete. A második negyedévben a központi kormányzat 521,3 milliárdos többletet ért el, míg az önkormányzatok 45,2 milliárdos hiányt, a társadalombiztosítási alapok pedig kisebb, 3,8 milliárdos többletet könyvelhettek el.

2025 I. félévében az alszektoros egyenlegek a következőképpen alakultak: 

• a központi kormányzat hiánya 534,8 milliárd forintot mutatott,
• a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 136,6 és 88,2 milliárd forintos többlettel rendelkeztek.

 2025 II. negyedévében:

• a központi kormányzat 521,3 milliárd forint többletet mutatott, 
• a helyi önkormányzatok 45,2 milliárd forint hiánnyal, a társadalombiztosítási alapok 3,8 milliárd forint többlettel rendelkeztek.

2025 I. félévében: a kormányzati szektor bevétele 18 711 milliárd, kiadása 19 021 milliárd forint volt.

2025 I. félévében 2024 azonos időszakához képest:

• A bevételek 1713 milliárd forinttal, 10,1 százalékkal nőttek. 
• A legnagyobb értékkel, 523 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal a termeléshez kapcsolódó adók bővültek. 
• Az áfabevétel emelkedése 416 milliárd forint, 11,7 százalék volt. 
• A jövedelemadó-bevételek 475 milliárd forinttal, 15,7 százalékkal emelkedtek. 
• A társadalombiztosítási hozzájárulások 381 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 
• Az egyéb bevételek 333 milliárd forinttal, 11 százalékkal növekedtek.
• A kiadások 476 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal emelkedtek. 

Összességében az egyenleget tekintve  2025 II. negyedévében 2024 azonos időszakához képest a bevételek 1067 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal emelkedtek, a kiadások pedig 118 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal nőttek. Az egyenleg 949 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,5 százalékponttal lett kedvezőbb a költségvetés állapota az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

2025 II. negyedévében 2024 azonos időszakához képest:

• a bevételek 1067 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal nőttek.

• akiadások 118 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal emelkedtek.

 

Mit mond az elemző?

A friss adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy kommentálta, hogy a kormányzati szektor egyenlegéről szóló második negyedéves adat jelentős meglepetést okozott. Az adatot megelőzően a fő kérdés az volt, hogy a hiányt sikerült-e lejjebb faragni a tavalyi szinttől vagy az emelkedett. 

Ehhez képest nemhogy a hiányt sikerült csökkenteni a tavalyi második negyedévet jellemző 2,3 százalékos szintről, de egy 2,2 százalékos többletet produkált a költségvetés. Ennél nagyobb GDP-arányos többletre az idősor 1999-es indulása óta csak egyszer volt példa, 2017 I. negyedévében, és a mostanin kívül is csak öt olyan negyedév volt, amikor többletet ért el a kormányzati szektor. Az első féléves hiány ezzel a GDP mindössze 0,7 százalékát tette ki.

A költségvetés bevételi oldalán jelentős, 10,1 százalékos növekedés történt az első félévben. Ebben szerepet játszik az áfabevételek 11,7 százalékos és a jövedelemadó-bevételek 15,7 százalékos növekedése. Ha csak ezt a két számot nézzük, akkor egy olyan gazdaság képe van előttünk, amely jelentős növekedést mutat. Tudjuk persze, hogy ezzel szemben a gazdasági növekedés alacsony, csak pont két olyan tényezőnél van jelentősebb növekedés, ami a költségvetés szempontjából igencsak fontos: a béreknél és a fogyasztásnál. A bevételi oldal kedvező alakulásában szerepet játszhattak az állami cégek osztalékfizetései is.

A kiadási oldal ezzel szemben mindössze 2,6 százalékkal emelkedett – ez az inflációt figyelembe véve reálértéken még csökkenést is jelent, azaz a gazdaságpolitika a várakozásokkal szemben igencsak szigorúan kezelte a kiadásokat. Ennél a kép persze árnyaltabb: egyes kiadási tételek jelentősen nőttek, míg mások érdemben csökkentek. Jelentősebb, 10,7 százalékos növekedés volt a kifizetett munkavállalói jövedelmeknél, azaz az állam érdemben növelte munkavállalóinak bérét. Ezzel szemben a kamatkiadások 11,1 százalékkal csökkentek. Ennek magyarázata a kamatok eredményszemléletű elszámolása, amint azt az uniós módszertan előírja: ezeket nem egyszerre, a kifizetés időpontjában számolják el, hanem folyamatosan, szétterítve az év egészére. Ez tehát azt jelenti, hogy míg az idei év első félévében lettek kifizetve magasabb kamatozású prémium állampapírok, ezen kiadások egy része még a tavalyi évet terhelte, most pedig már az alacsonyabb inflációból fakadó alacsonyabb kamatozás után fizet az állam. A beruházásokra fordított összeg 2,5 százalékkal nőtt – ez reálértéken csökkenést jelent –, itt tehát szintén inkább visszafogta a kiadásokat a kormányzat.

A mostani adat egy kifejezetten szigorú költségvetési politikáról (és semmiképp sem fiskális alkoholizmusról) árulkodik. Kérdés persze, hogy ez az év második felében is így tud-e maradni, közeledve a választásokhoz. Ez azért is fontos, mert a magyar kockázati megítélés szempontjából az egyik kulcstényező a költségvetési helyzet – bár a tavalyi hiány több régiós országnál (Lengyelország, Románia, Szlovákia) is kedvezőbb volt, de azért a tavalyi 4,9 százalékos tavalyi hiányt még bőven van hova csökkenteni. Arra semmiképpen sem számítanak, hogy az év egészében megmaradjon az első félév 0,7 százalékos hiánya, hiszen a negyedik negyedév általában mindig magasabb hiányt hoz, de talán a mai adattal közelebb kerültünk ahhoz, hogy az éves hiány a tavalyihoz képest csökkenjen. Persze ehhez azért továbbra is kell a fegyelmezett fiskális politika.