Enyhén gyorsuló növekedést prognosztizál a monetáris tanács

Az idén bejelentett kormányzati intézkedések költségvetési hatása 2026-ban a GDP mintegy 1,5 százalékával emeli a háztartások nettó jövedelmét az idei évihez képest. A GDP-arányos államadósság pedig 72 százalékra csökkenhet a monetáris tanács legfrissebb inflációs jelentésében.

illusztráció Forrás: MNB

Az elmúlt hónapokban megkötött kereskedelmi megállapodások hatására a globális konjunktúrakilátások némileg javultak, ugyanakkor a hazánk számára legfontosabb külkereskedelmi partner, Németország gazdasági növekedése továbbra is visszafogott. A monetáris tanács szeptemberi jelentésében rámutat: az Európai Unió és az Egyesült Államok között július végén létrejött kereskedelmi megállapodás mérsékelte a globális pénzügyi piaci bizonytalanságot.

A monetáris tanács szerint a fogyasztás élénkülése várható
(Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Monetáris tanács: folytatódhat a konjunktúra fokozatos helyreállása

A jelentés kitér arra is, hogy a forint az utóbbi negyedévben összességében mintegy 3 százalékkal erősödött az euróval szemben, míg a hazai állampapírhozamok vegyesen alakultak, ugyanakkor az infláció az év eleji szintekhez képest mérséklődött az elmúlt hónapokban.

Hangsúlyozzák: a harmadik negyedévtől folytatódhat a konjunktúra fokozatos helyreállása, amit lassíthat a mezőgazdasági kibocsátás aszállyal összefüggő csökkenése. Mindezek fényében a magyar gazdaság 2025 második negyedévében éves összevetésben 0,1 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal bővült.

A jegybank előrejelzése szerint a 2024-es 4,9 százalékos GDP-arányos értékhez képest a költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet az állami kamatkiadások fokozatos mérséklődése mellett.

A többletjövedelmek várhatóan a fogyasztás élénküléséhez vezetnek

Az idén bejelentett kormányzati intézkedések költségvetési hatása 2026-ban a GDP mintegy 1,5 százalékával emeli a háztartások nettó jövedelmét az idei évihez képest, ami a háztartási fogyasztás 3,0 százalékának megfelelő összeget jelent, ugyanakkor a háztartások részére fizetendő állami kamatkiadások számottevően csökkennek. Ám a többletjövedelmek várhatóan a fogyasztás élénküléséhez vezetnek a jövőben.

A tanács előrejelzése szerint az idei évben 0,6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, hiszen az adatok alátámasztják az éves alapú GDP növekedés várt, enyhe gyorsulását. Az elmúlt évek nagy kapacitásbővítő beruházási projektjei az idei év végétől fokozatosan megkezdik a termelést. Ez kiegészülve az európai konjunktúra élénkülésével és 

az új kapacitások termelésének felfutásával az export gyorsuló bővülését és az exportpiaci részesedés emelkedését vetítik előre

 az MNB elemzése szerint.

A tanács jelentésében prognosztizálja, hogy a GDP idei alakulását főként a szolgáltatások teljesítménye támogatja a termelési oldalon. A fogyasztáshoz köthető szolgáltatások – elsősorban a kiskereskedelem – továbbra is növekedést mutatnak, ami az év hátralévő részében is folytatódhat. A lakosság rendelkezésre álló reáljövedelme éves alapon 2025-ben 2,0 százalékkal, jövőre pedig 4,5 százalékkal bővülhet – összegez a jelentés.

A háztartások fogyasztási kiadása a második negyedévben 5,0 százalékkal bővült éves alapon, ami meghaladta az első negyedévben regisztrált 4,1 százalékos növekedést. Mivel a tétel súlya 48,1 százalék a GDP-ben, így 2,4 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez 2025 második negyedévében.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,3 százalékkal emelkedett, míg az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és 0,2 százalékponttal támogatta a GDP éves alapú bővülését.

Továbbra is élénk a hazai bérdinamika régiós összevetésben

Az idei év első hét hónapjának átlagában 9,0 százalékkal nőttek a bérek a versenyszférában. 2025 júliusában a versenyszféra bruttó átlagkeresete 8,7 százalékkal, a rendszeres kereset 8,1 százalékkal nőtt éves alapon. A magyarországi bérdinamika továbbra is élénk régiós összehasonlításban. 

• Magyarországon 9,0 százalékkal, 
• Lengyelországban 7,6 százalékkal, 
• Romániában 7,2 százalékkal nőttek a nominális keresetek éves alapon 2025 júliusában. 
• Szlovákiában júniusi adatok alapján 8,0 százalék volt a bérek éves növekedése. 
• Csehország esetén csak negyedéves frekvencián állnak rendelkezésre béradatok, amelyek alapján az átlagbérek 7,8 százalékkal nőttek a második negyedévben. 

Régiós összevetésben a reálbérek Magyarországon és Lengyelországban emelkedtek a legnagyobb mértékben (4,5 százalék) júliusban, míg Romániában 0,6 százalékot tett ki a keresetek reálértékének növekedése. 

Ismét benézhet 72 százalék alá a GDP-arányos adósságráta

A jelentés kitér arra is, hogy hazánk hitelkockázati felára csökkent az időszak során. A forint összességében 3 százalékkal erősödött az euróval szemben. A stabilan magas megtakarítási rátán keresztül a forintbefektetések kiemelkedő hozama is támogatja az infláció mérséklődését – állapítja meg a monetáris tanács elemzésében, hangsúlyozva, hogy a hazai részvénypiac kiemelkedő eredményt ért el az elmúlt egy évben, meghaladva a világ vezető részvénypiaci indexeinek emelkedését is. 

A hazai lakossági állampapírokkal a külföldi állampapíroknál még mindig magasabb hozamot lehetett elérni – mutat rá a testület.

Az MNB prognózisa szerint a folyó fizetési mérleg többlete az idei átmeneti csökkenést követően 2026-tól ismét enyhe növekedésnek indul.
Egyúttal megjegyzik, összességében a második negyedéves adat alapján a folyó fizetési mérleg egyenlege továbbra is jelentős, az egy évvel korábbinál nagyobb mértékű többletet mutatott, így a négy negyedéves külső pozíció javult. Költségvetési folyamatok kapcsán a monetáris tanács az eredményszemléletű hiány fokozatos mérséklődésével számol. Így szerintük az előrejelzési horizont végére 72 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos adósságráta.