Az elmúlt évtizedben Európa-szerte meredeken emelkedtek a lakásárak, méghozzá olyan ütemben, ami meghaladta a jövedelmek növekedését. Fontos történelmi összefüggés, hogy míg a 2010-es évek elején inkább a nyugat-európai magas jövedelmű országokban szöktek fel a lakásárak, addig az évtized második felére a növekedés súlypontja keletre tolódott. Ezzel párhuzamosan Közép- és Kelet-Európában – különösen Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Csehországban és Magyarországon – az erőteljes jövedelemnövekedés ellensúlyozni tudta a kamatemelkedés negatív hatását, így a háztartások hitelképessége javult – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a lakhatást, életkezdést és támogatási programokat vizsgáló tanulmányaiból.
Fotó: Ladóczki Balázs
Nyugat- és Észak-Európában, például Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában, Luxemburgban és Svédországban ezzel szemben a kamatemelkedés dominált, ami 10–30 százalékos csökkenést okozott a hitelfelvételi kapacitásban.
Nemcsak a vásárlás, hanem a bérlés is kihívás a fiatalok és új háztartások számára napjainkban. Például Budapesten is több mint a jövedelem felét viheti el az albérlet havi díja, ami jól mutatja, hogy a fiatal generációnak gyakran a bérlés sem jelent könnyű alternatívát a lakásvásárlással szemben. Magyarország – lévén a kormányzat a saját tulajdon megszerzését támogatja, valamint idehaza az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú ingatlanban él – lakáspolitikai rendszere a régió egyik legösszetettebb és legnagyobb volumenű konstrukciója. Az alapját a 2015 és 2024 között működő csok adta, amely a gyermekvállaláshoz kötött támogatások révén vált meghatározóvá. Ezt egészítette ki a babaváró hitel - emlékeztet az Oeconomus.
A 2024-ben elindított Lakástőkeprogram 300 milliárd forintos keretéből eddig már több mint 200 milliárd forintot fizettek ki, míg a 2025-ben induló Otthon start program fix 3 százalékos kamattal és akár ötvenmillió forintos hitelkerettel kínál új lehetőséget.
Lengyelország mutatja a legnagyobb hasonlóságot a magyar modellhez. A Családi lakáshitelprogram gyermekszám alapján növekvő támogatást nyújt (második gyermek: 20 000 zloty, harmadik: 60 000 zloty adósságelengedés), amely strukturálisan hasonlít a magyar csok logikájához. A 2025-től induló Kulcs a lakáshoz program évi tizenötezer szociális lakás célkitűzése ugyanakkor túlmutat a magyar modell orientációján. Szlovénia az állami finanszírozási elköteleződés és hosszú távú tervezés tekintetében mutat hasonlóságot a magyar modellhez, azonban strukturálisan eltérő megközelítést alkalmaz.
