A másik terület, amely benne lehet a csomagban, a kisvállalati adó értékhatárának módosítása. A kivát jelenleg azok a vállalkozások választhatják, ahol az árbevétel nem éri el a hárommilliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig legfeljebb ötven fő, és addig vehetik igénybe, amíg az árbevételük hatmilliárd forint, foglalkoztatotti létszámuk pedig száz fő alatt marad. A kiva előnye, hogy annak révén csökkenthetők a munkáltatói adóterhek, valamint a nyereségadó, amíg a nyereségüket a vállalatok visszaforgatják, viszont a felső határ miatt a növekvő vállalatoknak korlátot jelenthet. Épp ezért kerülhet szóba az értékhatárok módosítása, hogy még szélesebb körben vehessék igénybe a kkv-k a kivát, és az ne jelentse a növekedés korlátját – húzta alá a vezető elemző.
Emlékeztetett egyúttal, az MKIK korábban javaslatot tett még az átalányadózók esetében a költségátalány megemelésére negyven százalékról ötvenre, amelynek köszönhetően az egyéni vállalkozásoknál a bevételeik kisebb arányát tenné ki az adóalap, amely szélesebb mozgásteret jelentene számukra a finanszírozásban.
Az adócsökkentés tekintetében az eddig felmerült javaslatok alapján tehát a mikro-, a kis- és a kisebb középvállalkozások is jelentős kedvezményben részesülhetnek.
Habár az első adócsomag, amely adminisztratív könnyítéseket tartalmazott, társadalmi egyeztetése már lezajlott, számítani lehet rá, hogy újabb könnyítéseket, egyszerűsítéseket is bejelentenek majd, amely segítheti minden vállalkozás működését, hogy a vállalatok a tevékenységükre tudjanak koncentrálni, ne pedig az adminisztráció vigye el az idejüket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!