Mutatjuk, mire költené a baloldali megszorítócsomag ezermilliárdos bevételeit a Tisza Párt

Hetek óta foglalkoztatja a magyar nyilvánosságot a Tisza Párt baloldali megszorítócsomagja. A számos adóemelési javaslatot tartalmazó tervezet 1300 milliárd forintos megszorítást jelentene a lakosságnak, emellett nagyjából 4000 milliárdot szednének be a cégektől. De mire költené a Tisza a megszorítócsomag segítségével befolyó összeget? Mutatjuk.

Magyar Péter (b), a Tisza Párt elnöke kezet fog Ursula von der Leyennel, az európai Bizottság elnökével. A háttérben Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője figyel Brüsszelben Forrás: AFP

A Tisza Párt baloldali megszorítócsomagjának részletei jó ideje tematizálják a közvéleményt, az ezt összefoglaló dokumentumról először az Index számolt be, jelezve, hogy az abban szereplő tervek 1300 milliárd forintos megszorítást jelentenének a lakosságnak. A Világgazdaság most arról ír: lassanként körvonalazódik, hogy pontosan mire kellene a számos adóemelést tartalmazó javaslatokból befolyó összeg.

A baloldali megszorítócsomag bevételeit az unió által igényelt források fedezésére szánhatják / Fotó: FLORIAN GAERTNER / Photothek Media Lab

Ezt lehet tudni most a baloldali megszorítócsomagról

A Világgazdaság összefoglalta a legfontosabbakat a több száz oldalas dokumentum adóemelési javaslatairól. Ilyen egyebek mellett, hogy

• ha a tiszás tervnek megfelelően az szja háromkulcsossá válna, már az átlagosan kereső munkavállalók is évente több százezer forintot veszítenének, a gyermekesek adott esetben még többet.
• a megszorítócsomag tartalmaz egy vagyonadóról szóló javaslatot is, amely a térség legdurvább ilyen közterhét vezetné be azzal, hogy 6,5 százalék adót szednének be az 500 millió forint fölötti vagyonok után. Ezzel tulajdonképpen ellehetetlenítenék a hazai középvállalkozói réteg mellett a középosztály számottevő részét is.
• súlyos következményekkel járna a Tisza Párt tervezetének az a pontja, amely 32 százalékos áfakulcsot vezetne be egyebek mellett a középkategóriás autókra és alkatrészeikre. Az autósok élete igencsak megdrágulna, százezer forinttal is többe kerülhetne például az olajcsere.
• az egekbe emelnék a céges adóterheket is: a négyezermilliárd forintot karcolgató tehernövelésből kiemelendő, hogy a legnagyobb ütést a kisebb vállalkozások kapnák , megszűnne ugyanis az ekho és lényegében a kata is, miközben kiüresítenék a kivát.
• a tervezet talán legmegdöbbentőbb része, hogy privatizálnák a nyugdíjrendszert és az egészségbiztosítást. Utóbbiról a tervezet megírói is elismerték, hogy számos veszélyt hordoz, előbbi pedig azt a külföldről erőltetett privatizált nyugdíjrendszert hozná vissza, amely egyszer már csúfosan megbukott idehaza és sok más térségbeli országban is.

Erre kellene a beszedett több ezer milliárdos adó

Felmerül, hogy mire kellhet az így beszedett sok ezer milliárd forint. Az okok hátterét illetően a Világgazdaság Rogán Antalt idézi, aki a Patriótának adott minapi nyilatkozatában a brüsszeli elvárásokra utalt. Ezek egyrészt arról szólnak, hogy ki kell vezetni a bankadót, a tranzakciós illetéket és a multinacionális kereskedelmi cégek adóját. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter becslése szerint ez minimum kétezer-, de talán inkább háromezermilliárd forintos kiesés lenne a költségvetésből. 

A másik elvárás Ukrajna támogatása. Elő kell teremteni azt a pénzt, amit nekünk ki kell fizetnünk Ukrajnának – véli a miniszter. 

A brüsszeli politika ma arról szól, hogy 135 milliárd eurót oda kell adni Ukrajnának. Ennek a ránk eső része – jobbról számolom, balról számolom – 1300-1500 milliárd forint minimum

– fogalmazott Rogán Antal, nyomatékosítva, hogy a magyar kormány ebben a tervben nem hajlandó részt venni. A Tiszának készült csomag az emberektől szedné be ezeket az ezermilliárdokban mérhető összegeket.

A Tisza Párt eddigi politikája teljes egészében alátámasztja ezt a véleményt, amely a Magyar Nemzet korábbi cikksorozatában leírtakból is látható, azaz hogy a Tisza Párt politikusai követik a Manfred Weber és Ursula von der Leyen fémjelezte vonalat, s rendre olyan határozatokat fogadtak el az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban, amelyek Ukrajna további katonai és pénzügyi segélyezését irányozták elő Brüsszelnek.