A napelemek után most az akkumulátorok kerülnek reflektorfénybe

Százmilliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, a kormány február elején, a pályázati feltételek pedig már mától elérhetők. Cél a megtermelt energia tárolása mellett az is, hogy az esti rendszerterhelést csökkenteni lehessen. Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes az Indexnek úgy fogalmazott, amelyik ország, amely most megoldja az energiatárolást, a 2030-as évek nyertese lesz.

Lakossági energiatároló-programot hirdetett a kormány, ami egy háromlépcsős stratégia része Fotó: Havran Zoltán

Miután Magyarország napenergia-nagyhatalommá vált, a kormány százmilliárd forintos beavatkozásra készül a lakossági energiapiacon. Ez pedig nem más, mint az energiatárolókra vonatkozó pályázat. Háztartásonként két és fél millió forintos támogatás kapható, és ehhez egy mindössze két és fél oldalas űrlapot kell kitölteni. Írtuk, az akkumulutáros energiatárolókra azért van szükség, mert a napenergia időjárásfüggő, a felesleget nincs hol tárolni, míg a rendszerterhelési csúcsokat este mérik. A tárolók pedig négy–nyolc órányi energiát képesek raktározni az adott háztartás szükségletétől és az időjárástól függően.

A napelemek iránti kereslet is átalakul, mivel egyre inkább energiatárolókkal együtt telepítik őket és a kormányzat is ebbe az irányba tereli a háztartásokat a támogatással
(Fotó: Székelyhidi Balázs)

Czepek Gábor az Indexnek kifejtette, Brüsszel is jobban tenné, ha nem mindenféle adminisztratív, szabályozási kérdésekkel foglalkozna, hanem cselekedne, a józan ész alapján.

„Ajánlatunk az, hogy vegyék alapul a magyar modellt. Építsenek a nap, atom, tárolás hármasára. Foglalkozzanak erőművekkel, termeléssel, vezetékekkel, tárolással, és ezekhez pénz biztosításával többet, és foglalkozzanak irányelvekkel, árképzésekkel, karbonadókkal kevesebbet. Az európai energetikai versenyképesség helyreállításához Brüsszelnek cselekednie kell, nem adminisztratív szabályozási kérdésekkel foglalkoznia.”

A kormány célja egy olyan villamosenergia-rendszer, amely nemcsak nap- és atomenergiára épül, hanem egy harmadik pilléren, a tároláson is áll. Magyarországon már több mint 8300 megawattnyi napelem működik, ami a tényleges teljesítmény méretében lassan egy paksi atomerőműhöz mérhető, de ez az erő csak akkor használható ki igazán, ha tárolás is társul hozzá. Jelenleg körülbelül 220 megawattnyi tárolókapacitás van az országban, ezért egyszerre indul el egy lakossági és egy vállalati program.

Czepek Gábor szerint a programra az pályázhat, akinek már van napeleme, vagy vállalja annak telepítését. A támogatás nemcsak az akkumulátorra vonatkozik, hanem az inverterre is. A kormány számítása szerint egy ilyen rendszer 3,2 millió forintba kerül, a támogatás két és fél millió forint. A pályázat pedig egy háromlépcsős projekt része. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk korábbi cikkében fejtette ki, mit is takar mindez.

Az első ezer megawattot lakossági és vállalati programokkal gyorsan felépítik, de a következő ezer megawatt már kifejezetten az energiapiaci szereplőket célozza meg, hogy valódi hálózati tárolók jöjjenek létre. A harmadik ezer MW nagyrészt piaci alapon valósulhat meg.

Mindez egy nagyobb stratégia része: Magyarország az évtized végére nemcsak több áramot akar termelni, hanem azt saját maga akarja uralni időben is. A cél nem pusztán az, hogy több megújuló és több atom legyen, hanem hogy kevesebb importra legyen szükség, kevesebb gázüzemű csúcserőművet kelljen használni, és ne kelljen az atomerőműveket (Paks I és Paks II) technikai okokból, a megújulók túltermelése miatt visszafogni.