Csúcsra jár az energiafogyasztásunk, de mi a megoldás?

A rendszerterhelési csúcs még inkább rámutatott, a hazai villamosenergia-rendszer jövője nem „vagy-vagy”, hanem „és-és” logika mentén épül fel. A számokból jól látható, miért nélkülözhetetlen a Paks II atomerőmű Magyarország számára. A február 5-én esedékes első betonöntés történelmi pillanat lesz, és lényegében ez felel meg az alapkőletételnek.

Az erőművi kapacitások mellett tárolókra is szükség van, nélkülözhetetlen a Paks II beruházás Forrás: AFP

Új történelmi mértékű rendszerterhelési csúcs született 8182 MW értéken január 13-án, ezúttal a délelőtti órákban. Ez nem pusztán egy rekordközeli szám, hanem egy pillanatfelvétel arról, hogyan működik – és hogyan fog működni – Magyarország villamosenergia-ellátása egy egyre inkább energiaigényes gazdaságban – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Hozzátette, az ország teljes fogyasztása ennél is magasabb lehetett, hiszen ez az érték nem tartalmazza a háztartási, illetve a saját célra termelő naperőművek adatait, amelyekről a rendszerirányító csak becslésekkel rendelkezik.

A tartósan magas energiafogyasztásban a hideg időjárás kulcsszerepet játszott, ám a napelemek pont a téki időszakban nem teljesítenek jól
Fotó: Kurucz Árpád

A tartósan magas fogyasztásban a hideg időjárás kulcsszerepet játszott. A többnapos fagy, a tartós mínuszok hatására a fűtési igény drasztikusan megnőtt, és ma már a magyar háztartások jelentős része villamos energiával is fűt – akár hőszivattyúval, akár klímával, akár kiegészítő eszközökkel, mint az olajradiátor vagy a hősugárzó. Ezek az eszközök nemcsak sok energiát fogyasztanak, hanem jellemzően egyszerre kapcsolnak be: reggel, amikor mindenki felfűti a lakást, irodát, iskolát. Nem véletlen tehát, hogy a csúcs a délelőtti órákban alakult ki, amikor a lakossági, intézményi és gazdasági fogyasztás összeadódott.

Ilyenkor jön elő az energiapolitika egyik legnagyobb félreértése, miszerint majdnem annyi megújulónk van, mint a teljes terhelés. Magyarországon jelenleg mintegy 8600 MW-nyi nap- és szélerőművi kapacitás van (háztartási napelem 2867, ipari 4746, saját célra termelő naperőmű 674, szélerőmű 325 MW), csakhogy a villamosenergia-rendszer nem névleges kapacitásokból él, hanem pillanatnyi, valós termelésből. A napelemek télen, alacsony napszög, rövid nappalok és gyakori felhőzet mellett tipikusan a beépített kapacitás 5-10-15 százalékát adják. Magyarul: több ezer megawattnyi napelem ilyenkor sokszor csak néhány száz megawattot termel. A szél segíthet, de az sem garantált. 

A január 13-i csúcs idején, 10 óra 45 perc körül a hazai beépített 8300 MW-nyi naperőművi kapacitásból csak 284 MW állt rendelkezésre. A hazai szélerőművek a hideg és szélmentes időszakban annyira „elfelejtettek erőműként viselkedni”, hogy saját önfogyasztásuk miatt a hálózaton inkább fogyasztóként jelentek meg, azaz a 325 MW termelés helyett 0,75 MW-ot fogyasztottak. A paksi atomerőmű 1800, a gázerőművek pedig 2415 MW-ot képviseltek, miközben a csúcs idején 3217 MW volt az import, azaz a máshol megtermelt energia.

A számokból jól látható, miért nélkülözhetetlen a Paks II. Atomerőmű Magyarország számára. Hárfás Zsolt rámutatott, a február 5-én esedékes első betonöntés történelmi pillanat lesz, és lényegében ez felel meg az alapkőletételnek. Egyben annak a felismerésnek a kézzelfogható bizonyítéka, hogy az ország a stabil, karbonmentes és szuverén villamosenergia-ellátás mellett döntött, amikor az új atomerőmű felépítéséről határozott.

Folyamatos, nagy teljesítményű, olcsó és klímabarát energiára van szükség, amelyre a megújulók és az energiatárolók biztonságosan rá tudnak épülni. Ez nem ideológia, hanem mérnöki és nemzetstratégiai racionalitás.

Az energiatárolás ugyanakkor kulcsszerepet kap a következő években. A kormány által célul kitűzött 3000 MW energiatárolói kapacitás lehetővé teszi, hogy a napos órákban megtermelt villamos energiát eltároljuk, majd a reggeli és esti csúcsidőszakban visszatápláljuk a hálózatba. A lakossági és ipari pályázatok révén a következő években reálisan felépülhet az első 1000 MW körüli rugalmas tárolói kapacitás – húzta alá a szakértő.

A hazai villamosenergia-rendszer jövője nem „vagy-vagy”, hanem „és-és” logika mentén épül fel. A jövőnk atomenergiára, megújulókra, tárolásra és a gázerőművekre épül – együtt, nem egymás ellen. Középtávon az ellátásbiztonság fokozása, a növekvő igények kiszolgálása érdekében természetesen szükség lesz kis moduláris egységek építésére is.

A január 13-i 8182 MW-os csúcs egy kijózanító jelzés: Magyarország fejlődik, és egyre több villamos energiára van szüksége. A valódi kérdés pedig nem az, hogy szükség van-e a paksi bővítésre, hanem hogy milyen módon lehet kiszolgálni a növekvő áramigényeket.