A számokból jól látható, miért nélkülözhetetlen a Paks II. Atomerőmű Magyarország számára. Hárfás Zsolt rámutatott, a február 5-én esedékes első betonöntés történelmi pillanat lesz, és lényegében ez felel meg az alapkőletételnek. Egyben annak a felismerésnek a kézzelfogható bizonyítéka, hogy az ország a stabil, karbonmentes és szuverén villamosenergia-ellátás mellett döntött, amikor az új atomerőmű felépítéséről határozott.
Folyamatos, nagy teljesítményű, olcsó és klímabarát energiára van szükség, amelyre a megújulók és az energiatárolók biztonságosan rá tudnak épülni. Ez nem ideológia, hanem mérnöki és nemzetstratégiai racionalitás.
Az energiatárolás ugyanakkor kulcsszerepet kap a következő években. A kormány által célul kitűzött 3000 MW energiatárolói kapacitás lehetővé teszi, hogy a napos órákban megtermelt villamos energiát eltároljuk, majd a reggeli és esti csúcsidőszakban visszatápláljuk a hálózatba. A lakossági és ipari pályázatok révén a következő években reálisan felépülhet az első 1000 MW körüli rugalmas tárolói kapacitás – húzta alá a szakértő.
A hazai villamosenergia-rendszer jövője nem „vagy-vagy”, hanem „és-és” logika mentén épül fel. A jövőnk atomenergiára, megújulókra, tárolásra és a gázerőművekre épül – együtt, nem egymás ellen. Középtávon az ellátásbiztonság fokozása, a növekvő igények kiszolgálása érdekében természetesen szükség lesz kis moduláris egységek építésére is.
A január 13-i 8182 MW-os csúcs egy kijózanító jelzés: Magyarország fejlődik, és egyre több villamos energiára van szüksége. A valódi kérdés pedig nem az, hogy szükség van-e a paksi bővítésre, hanem hogy milyen módon lehet kiszolgálni a növekvő áramigényeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!