A nemzetközi turizmus várhatóan felfelé húzza a GDP-t a negyedik negyedévben

A negyedik negyedévben remélhetőleg negyedéves alapon is bővült már a gazdaság. Ezzel együtt a 2025-ös év egészének GDP-növekedése is ismertté válik. A hét fontos eseménye lesz a jegybank keddi kamatdöntése is. A Fed tarthatja a kamatszintet.

A héten jön az MNB lakásárindexe is Fotó: Ladóczki Balázs

A héten a KSH több lényeges adatot közül – de ezek közül is messze a legfontosabb a negyedik negyedéves GDP pénteki gyorsbecslése lesz – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ismertette, a harmadik negyedévben a gazdaság negyedéves alapon stagnált, míg éves összevetésben 0,6 százalékkal bővült. A negyedik negyedévben remélhetőleg negyedéves alapon is bővült már a gazdaság – bár a novemberi kedvezőtlen ipari és építőipari adatok alapján egy negatív meglepetés sem kizárt. Ezzel együtt a 2025-ös év egészének GDP-növekedése is ismertté válik – ez valahol 0,4 százalék körül alakulhatott, azaz ismét egy olyan éven vagyunk túl, ahol csak minimális növekedést ért el hazánk gazdasága.

Novemberben a hazai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 5,8 százalékkal bővült, a nemzetközi turizmus számai pedig a GDP-t is kedvező irányba befolyásolták
Fotó: Faludi Imre / Faludi Imre

Ezt megelőzően szerdán még megismerhetjük a turisztikai szálláshelyek decemberi adatait, csütörtökön pedig a szintén decemberi ipari termelői ár és termék-külkereskedelmi adatokat. Novemberben a hazai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 5,8 százalékkal bővült. Ezen belül a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2,1 százalékkal csökkent, míg a külföldi vendégek által eltöltötteké 12 százalékkal növekedett – a nemzetközi turizmus tehát várhatóan felfelé húzza a GDP-t a negyedik negyedévben – vélekedett Regős Gábor.

Az ipari termelői árak novemberben havi alapon 0,3, míg éves alapon 2,7 százalékkal csökkentek – ez utóbbiban kiemelkedő szerepe van a forint erősödésének, hiszen a nemzetközi kereskedelmi szerződések jellemzően nem forintban, hanem dollárban vagy euróban köttetnek. Éves összevetésben az egyes ágazatok közül a termelői árak

leginkább a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás ágazatban csökkentek (10,6 százalék), 

míg a legnagyobb növekedést a számítógépgyártás árai (4,9 százalék) érték el.

Novemberben a termékkülkereskedelem kedvezőtlen képet mutatott – mutatott rá Regős Gábor. Az export volumene 7,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, míg az importé 4,6 százalékkal meghaladta azt. Ezt a jelentős különbséget a cserarányok 7,1 százalékos javulása sem tudta kompenzálni, így a külkereskedelmi egyenleg az egy évvel korábbihoz képest 609 millió euróval romlott és így mindössze 35 millió eurós többlettel zárt.

A hét fontos eseménye lesz a jegybank keddi kamatdöntése is, különösen azután, hogy decemberben a jegybanki kommunikáció alapvető fordulatot vett és a döntéshozók a korábbinál lazább hangnemet ütöttek meg – hívta fel a figyelmet a vezető közgazdász. Ugyanakkor most még nem számít kamatcsökkentésre, ezzel legalább az év első néhány hónapjának inflációs adatát érdemes megvárni – de a kommunikáció hangvétele érdemben befolyásolhatja a piacokat.

Az MNB esetében nem csak a kamatdöntésre lesz érdemes figyelni a héten. Emellett a jegybank több fontos adatot is közölni fog: hétfőn a harmadik negyedéves lakásárindexet, kedden pedig a hitelintézetek előzetes decemberi adatait. A második negyedévben a lakásárak emelkedési üteme gyorsult, az első negyedéves 16,3 százalékról 17,9 százalékra. Ez negyedéves alapon átlagosan 5,1 százalékos áremelkedést jelentett. Az egy évvel korábbihoz képest az árak legnagyobb mértékben, 23,1 százalékkal a fővárosban emelkedtek, miközben a vidéki városokban a drágulás mértéke 18,7, a községekben pedig 10,7 százalék volt. Ez rámutat egyrészt arra, hogy a fővárosban továbbra is jelenetős kereslet van az ingatlanok iránt, másrészt pedig arra, hogy a drágulás mértéke már az Otthon Start bejelentése előtt is kiemelkedő volt.

Novemberben hazánkban csak a tranzakciókat figyelembe véve mind a háztartások, mind a vállalatok nettó hitelfelvevők voltak. A háztartások esetében a hitelállomány 210,3 milliárd forintos, míg a betétállomány 298,4 milliárd forintos növekedést mutatott. A vállalatoknál a hitelállomány 394,1 milliárd forinttal lett magasabb, míg a betétállomány 264,8 milliárd forinttal emelkedett.

Az Eurostat adatai közül két pénteki megjelenést emelt ki Regős Gábor: a IV. negyedéves GDP első becslését, illetve a decemberi munkanélküliségi adatokat. A harmadik negyedévben az eurózóna GDP-je negyedéves alapon 0,3, míg éves alapon 1,4 százalékkal bővült – azaz a magyar gazdaság teljesítményénél kedvezőbben alakult. A német gazdaság teljesítményének változása sokkal jobban hasonlított a magyarhoz: negyedéves alapon ugyanúgy stagnálás, míg éves összevetésben 0,3 százalékos bővülés volt jellemző – sorolta.

Novemberben az eurózóna munkanélküliségi rátája az előző negyedévvel megegyezően 6,3 százalék volt, ami az egy évvel korábbinál 0,1 százalékponttal magasabb. Az egyes tagállamok közül a legnagyobb munkanélküliség továbbra is Spanyolországot (10,4 százalék) és Finnországot (10,1 százalék) jellemzi, míg a legalacsonyabb Máltát (3,1 százalék), valamint Csehországot és Lengyelországot (egyaránt 3,2 százalék).

Kedden és szerdán tartja idei első ülését a Fed Nyíltpiaci Bizottsága. Legutóbbi ülésükön a döntéshozók 25 bázisponttal, a 3,5-3,75 százalékos sávba csökkentették az irányadó rátát, most azonban a kamatszint tartása tűnik valószínűbbnek.